Mai Márk (a névnapos)

Why do you like to live in Canada? / Miért szeretsz Kanadában élni?

Because there is father ‘s day to celebrate

When do you want to visit Hungary next time? / Mikor szeretnél legközelebb Magyarországra utazni?

Next week.

What do you like in the online school? / Mit szeretsz a digitális oktatásban?

You can turn on backgrounds.

What career do you want for yourself when you grow up? / Mi leszel ha nagy leszel?

A video game tester.

What do you expect to do or to get on your nameday? / Mire számítasz, mit fogunk csinálni es mit fogsz kapni a névnapodra?

Make cake.

Megkaptam az első COVID-19 vakcinámat, de…

Nem panaszkodni szeretnék, mert ha a végeredményt nézem, akkor sokkal hamarabb jutottam vakcinához, mint arra számítottam. De az amit Ontarióban oltási terv kapcsán elkövetnek a politikusok, az a legjobb esetben is egy gong-show. Hogy miért?

Az oltási program kezdetén (december vége) viszonylag egyszerű volt a szabályozás, az egészségügyi dolgozók, az idősotthonokban élők (életkortól függetlenül) és az önállóan élő idősek (80 év felett) juthattak oltáshoz. Ekkor még csak néhány kórházban oltottak, mert az egyedül rendelkezésre álló Pfizer vakcina extrém hűtési igény miatt nem nagyon tudták az oltási infrastruktúrát bővíteni.

Botrány már ekkor is akadt, mert az oltási kampányt felfüggesztették a karácsonyi ünnepekre, azzal a mondással, hogy az egészségügyi személyzetnek is jár a pihenés, de ezt a pandémiától elfáradt Ontarió lakosok nem fogadták el és a tartományi kormány gyorsan bocsánatkérésre kényszerült.

Később folyamatosan csökkentették az alsó életkori jogosultsági határt, ekkor már a nehezen elérhető helyen (remote locations) élő őslakos indiánok is jogosulttá váltak az oltásra, majd később minden őslakos (életkortól függetlenül).

Hogy miért vették előre az őslakosokat az időskorúak után? Mert sok esetben olyan helyen élnek, ahol nehéz orvosi ellátáshoz jutni és ha a vírus bejut egy mindentől távol élő közösségbe, akkor nagyon hamar, nagyon rossz helyzetbe kerülhetnek az ott élők. Plusz Kanadában az őslakosok eléggé felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű lakosság körében és az egészségi helyzetük ezért az átlagosnál rosszabb, ami még veszélyesebbé teszi számukra a koronavírus fertőzést.

De a messzi északról térjünk vissza ide Dél-Ontarióba, ahol valamikor februárban kinyitottak a régiós oltóközpontok. Egy központi oltóközpont történetesen itt van 10 percre tőlünk egy újonnan nyílt medical buildingben (ez egy nagy járóbeteg rendelő laborral, gyógyszertárral, családorvosi- és szakorvosi rendelőkkel).

Viszonylag gyakran elmegyek az épület mellett és ilyenkor néztem a sok autót és azon gondolkodtam, hogy mi mikor kerülünk majd sorra. A jelek kedvezőek voltak, mert márciusban tovább bővítették a jogosultak körét, folyamatosan csökkent az életkor egészen 55 éves korig és elérhetővé tették az oltást bizonyos krónikus betegséggel élők számára (életkorhatár nélkül), valamint fontos lépésként bevonták a nagy hálózattal rendelkező patikákat, ahol eddig is jelentős oltási kampányokat bonyolítottak le, mint pl a százezreket érintő szezonális influenza oltások.

Aztán valamikor pár hete a CBC (kanadai közszolgálati média) elkezdte kapargatni, hogy miért van az, hogy Torontó gazdag környékein jobb az átoltottság, mint a hátrányosabb helyzetű körzetekben, ahol a megbetegedések 80%-a történik. Ezekben a kevésbé jó helyzetben lévő közösségekben arányaiban sokkal több ‘essential worker’ dolgozik, aki nap mint nap eljár otthonról, mert nem tud otthonról dolgozni és sokszor nagy családok élnek együtt egy fedél alatt vagy éppen több munkás lakik egy helyen, ami nagyobb fertőzésveszélyt jelent.

Erre a tartományi kormány gyorsan bejelentette, hogy életkortól függetlenül elérhetővé teszik a oltást azokban a körzetekben, ahol kimagaslóan sok a fertőzés és azt is állították, hogy ez eleve a tervezett volt. Erre a CBC kikutatta, hogy ez nem teljesen igaz, mert a hivatalos tervekben nem volt nyoma. A tartományi kormány pedig nem rúgta ki a riportereket vagy nem mondta azt, hogy fake-news, hanem sokat mondóan hallgattak, azaz indirekten elismerték, hogy kamuztak.

A káosz ezután jött, mert a következő kérdés az volt, hogy ok akkor hol lehet regisztrálni ezekben a ‘hot-spot’ körzetekben. A kormány felkészületlenséget jól mutatta, hogy a régiós oltóközpontok nem változtattak a regisztrációs feltételeken, tehát az emberek elvileg jogosultak voltak, de nem tudtak online regisztrálni.

Erre a kormány bejelentette, hogy az újonnan jogosultak nem a régiós oltóközpontban kapják meg az oltást, hanem MAJD szerveznek tömeges ideiglenes oltóközpontokat ezekben a körzetekben. Lehet, hogy előbb kellett volna szervezni és utána bejelenteni? Gondolom mit éreztek azok, akik hirtelen jogosulttá váltak, de nem tudtak időpontot szerezni, mert a régiós központban nem fogadták őket és a helyi patikák pedig nem tudnak ekkora tömeggel megbírkózni.

A mi irányítószámunk nem volt ezen a ‘Covid hot-spot’ listán, mert ez egy családi házas környék, átlagos jövedelmű emberekkel és a napi autóforgalom alapján úgy látom, hogy nagyon sokan otthonról tudnak dolgozni, ezért a fertőzöttség sem túl magas.

De azért érzelmileg rosszul érintett az, hogy miközben mi betartjuk a szabályokat és az ajánlásokat, ami érzelmileg sok lemondással jár, addig pl Guelph-ben a helyi egyetemen a fiatalok figyelmen kívül hagyták a korlátozásokat és együtt buliztak a diákszállásokon aminek eredményeképpen év elején kirobbant pár nagyobb járvány a diákszâllásokon és ezért egész Guelph rákerült a jogosultsági listára.

Ekkoriban jött rá a kormányunk, hogy a patikákban – ahol kizárólag Astra-Zeneca vakcinával oltanak – éppen lecsengőben van az első nagyobb oltási hullám az 55 év felettieknek, ráadásul nem kapkodtak a várt mértékben az Astra vakcina után. Ezért a kormány, úgy mellesleg, csendesen és ráadásul vasárnap jelentette be, hogy mostantól 40 év felett is lehet regisztrálni a szuriért. Kisbetűs rész, *csak a patikákban lévő oltópontokon és csak Astra Zeneca-ra.

Ezt a hírt én akkor nem olvastam, mert vasárnap délelőtt olajat cseréltem a fűnyírómban, meg ezer más dologgal foglalkoztam és Timka pedig nem gondolta úgy, hogy érdemes lenne ráugrani az Astra-Zeneca-ra a vérrögképződés kockázata miatt. Hétfőn végül én is értesültem a lehetőségről, meggyőztem Timkát, hogy ez kell nekünk.

Aki ezt azt utat választja, annak nincs könnyű dolga, mert szinte minden patika másképp csinálja a regisztrációt, tehát meg kell keresni a láncokat és kisebb független patikákat, akik oltanak és mindenütt regisztrálni kell a várólistára. Mivel mi nem rögtön a lehetőség megnyílása után regisztráltunk, hanem 1 nappal később ezért valószínűleg elég hátul voltunk a sorban és nem is kaptunk időpontot a nagyoktól annak ellenére, hogy mind a három láncnál regisztráltunk.

Közben munkahelyemen keresztül arról is értesültem, hogy Indiában nagy a gáz, mert az Indiában élő munkatársak közül feltünően sokan lettek koronavírusosak. Ennek hatására azt is kikutattam, hogy az indiai kormány a jelenlegi nagy COVID hullám miatt korlátozta a vakcina exportot, Kanada pedig kb 10 millió adagot kapna a legnagyobb indiai gyártól aminek a teljesítése most veszélyben van. Ráadásul 40-55 év között több millió ember él Ontarióban (második legnépesebb korosztály), tehát az is elképzelhető, hogy a jogosultsági életkort ugyan leszállították, de a patikák közben kifogynak az oltóanyagból.

Hogy rövidre fogjam a hosszú sztorit, a mai napon egy torontói barátunktól kaptunk egy üzenetet, hogy ő bizony végighívta a környékbeli patikákat és aznapra kapott időpontot. Ezen én is felbuzdultam, felhívtam a legközelebbi Shoppers Drug Mart-ot itt Waterlooban és azt mondták, hogy ugyan nem regisztrálnak telefonon, hanem menjek oda és kapot szurit.

Ezt meg is tettem ebéd időben és nettó fél óra alatt végeztem az egésszel és az egyre jobban fájó bal karomban ott van az Astra Zeneca vakcina. Délután a feleségem is elment, neki kb 1 órát tartott a procedúra, de ő is megkapta a vakcináját. Második oltásra nincs időpontunk, állítólag e-mailben kapjuk majd meg, de egy viszonylag új rutin alapján csak 4 hónap múlva esedékes majd, ezért még nem érdemes ezen aggódni.

Az oltásom után leadtam a drótot pár barátnak, egyikük meg is próbálkozott a helyi gyógyszertárban (szintén Shoppers, kb 5 km-re innen), de őt nem fogadták, mert azon a helyen csak visszaigazolt időpont esetén oltanak. Ezen igazodj ki.

A napokban a régiós oltóhelyeken is bővítették a jogosultak körét és most már ember legyen a talpán, aki követni tudja, hogy jogosult-e és hol tud oltást kérni:

  1. Jelenleg van kb 20 féle kategória, akik jogosultak a régiós oltóközpontnál jelentkezni, itt mindenféle vakcinával oltanak (Moderna, Pfizer, Astra). A feltételek persze régiónként különböznek.

2. Ha olyan környéken laksz Ontarióban, ahol nagy a járványveszély (hot spot), akkor életkortól függetlenül jogosult vagy az oltásra, de nem tudsz jelentkezni a régiós központban, hanem keresned kell egy pop-up oltóhelyet, amit állítólag lokálisan hirdetnek vagy regisztrálhatsz egy patikában Astra Zeneca-ra, ha van szabad hely és vakcina.

3. Ez egyre nehezebb, mert állítólag naponta tízezres nagyságrendben regisztrálnak a 40-55 éves korosztály tagjai, akik vasárnap váltak jogosulttá váltak a patikai oltásra (Astra Zeneca vakcinával). De a várólistán történő regisztráció nem garancia arra, hogy belátható időn belül kapsz időpontot és szurit. A mi példánk mutatja, hogy ez nem is annyira egyszerű menet, főleg ha tartod magad a szabályokhoz és nem keresel kiskapukat.

Ne értsetek félre, nagyon hálás vagyok, hogy a világ népességének kb első 10%-ában kaptam oltást és az nem egy felületesen dokumentált kínai vagy orosz vakcina volt. Ebből a szempontból is jó dolog tehát egy fejlett, demokratikus országban élni.

De az kiábrándító, ahogy a tartományi kormány teljesen reaktív üzemmódban van és nem igazán terveznek és kommunikálnak megbízhatóan ami veszélyes egy olyan helyzetben, amikor 14 millió kiábrándult és fáradt embernek rendeltek el a napokban újabb 6 hetes lockdown-t. Ráadásul az egész oltási rendszer annyira bonyolult, hogy IELTS 7.0-ás szövegértési eredmény alatt nem fogod tudni, hogy hol jelentkezz és ott mivel oltanak be.

Innen jön a juharszirup

Magyarországon élve _sosem_ ettem juharszirupot. Pedig volt otthon a fiók mélyén egy teljes liter, de szerintem azt még Timka hozta magával a közös háztartásunkba mert én biztosan nem vettem. Tizenév után dobtuk ki, amikor a költözésünk előtt felszámoltuk magyar háztartásunkat.

Eleinte Kanadában is visszafogottan viselkedtem a juharszirup iránt, de Márk “igazi” kanadaiként kicsi gyermekkora óta szívesen fogyasztotta a szirupot és ezért úgy alakult, hogy mindig volt/van otthon egy flakon.

Egy idő után és is megszerettem a “szirupot” annak köszönhetően, hogy nálunk a hétvége egyik napja gofri vagy amerikai palacsinta nap. Azért mindig megkérdezem Márkot, hogy nem enne-e valami mást reggelire, szívesen csinálok tükörtojást, rántottát, stb, de ő stabilan gofrit kér és gyakran én is beszállok. Ilyenkor juharsziruppal öntjük nyakon a gofrit, palacsintát.

Időközben arra is rájöttem, hogy a boltban többféle ízű juharszirupot is lehet kapni, persze nem olyanokat, hogy “vaníliás” meg “epres”, hanem attól függően változik a szirup íze, hogy mennyire sötétre sűrítik a folyadékot. Van egészen világos színű, ami inkább csak édes és nagyon enyhe juharszirup íze van, de a skála másik végén van egészen sötét és sűrű ‘dark roast’ is. Nekem ez utóbbi ízlik a karakteres íze miatt.

A következő képet a helyi boltban készítettem, ami eléggé ki volt fosztva. Normál esetben lehet válogatni 3-4 féle márka közül, de látogatásom alkalmával csak a saját márkás volt elérhető, igaz az még konzerv formában is.

Az alsó sor kerülendő, mivel azok ‘table syrup’-ok. Ez lényegében kukoricából készül és csak aromával felütik, esetleg nagyon kis mennyiségben tartalmaz igazi juharszirupot, de az ára így kb negyede az igazinak. 2019-es magyarországi látogatásunk alkalmával többnyire ilyet “hamisított” szirupot láttam a boltokban, szóval figyelmesen vásároljatok, ha igazi juharszirupot szeretnétek kóstolni.

Mi magunk a juharszirupot vagy a helyi boltban vagy a St. Jacobs piacon vesszük meg. A következő a képet még akkor készítettem a piacon, amikor Waterloo-ba költöztünk.

Ez a mennonita néni és a lánya csak juharszirupot árul különböző kiszerelésben. Ontario déli részén sok mennonita család él, ők hagyományosan mezőgazdaságból élnek és a farm egy szegletében biztosan van juhar erdő, ahol tavasszal megindul a “juharszirup szüretelés”.

Ezt úgy kell érteni, hogy amikor késő télen, nagyon kora tavasszal éjjel még hideg van, de nappal már kicsit süt a nap, akkor megindul a juharfákban a nedvkeringés és ekkor a tulajdonos vagy egy edényt erősít a fa törzsére, vagy a képen látható módon csapolja meg a fát. (angolul ‘spout’ – a kék csap amit a fa törzsébe fúrt lyukba tesznek)

A következő képeket március közepén, a Woolwich tározó melletti juharerdőben készítettem, ahol több tízezer nm-en gyűjti a juharfa nedveit (angolul ‘sap’) egy mennonita család.

Ez a módszer több beruházást igényel, mint a vödrös változat, de cserébe nem kell fáról fára járni és üríteni a tárolókat. A ‘sap’ csak végigfolyik a vezetéken egy nagy több hektós tartályig, ami egy utánfutón áll. Az átlátszó csövekben jól lehetett látni, hogyan folyik ki a fából az átlátszó, víz sűrűségű lé, aminek a cukortartalma mindössze 2-3%.

Ha jól megnézed a következő képet, akkor a csőben lehet látni a sap-ot és a légbuborékokat is. Megdöbbentő volt számomra, hogy a lé nem csak csepegett, hanem konkrétan folyt ki a fából. Mintha egy picit kinyitott csapon keresztül folyna a víz a fürdőszobában.

Egy ilyen begyűjtési rendszer komoly tervezést igényel, mert figyelembe kell venni a terep lejtését, de a jól tervezett rendszer esetében a gravitáció elvégzi a munkát helyettünk.

Amikor a tartály megtelik, akkor traktorral elhúzzák a farmra és ott csinálnak belőle szirupot. A megcsapolt több száz, esetleg ezernél is több fával számolva esélyes, hogy a több hektós tartály akár naponta megtelik.

Az erdő egyben tüzelőanyag is, amivel lehet következő télen fűteni, vagy gyanúm szerint ezen a farmon fával melegítik az üstöket, amiben a szirupot sűrítik. A helyet, ahol a szirupot főzik, sugar-shack-nek hívják. De az is lehet, hogy tévedek és lehet, hogy ennyi sap-ot csak gázos lepárlóval lehet feldolgozni.

Ha valaki nem vette volna észre a kilométer hosszú vezetéket az erdőben, az a tábla alapján tudhatja, hogy itt bizony venni is lehet belőle. Vasárnap nincs árusítás, mert azon a napon a mennonita családok templomba mennek (ha a COVID-19 korlátozások miatt lehetséges) vagy kikocsiznak a lófogatos kocsijaikkal (sokszor látjuk őket az országúton járva) vagy nem tudom mi mást csinálnak.

Ontarióban sok juharszirupot termelnek és a boltokban is legtöbbször a helyi szirup van túlsúlyban, de tartományunk a fasorban sincsen Quebec-hez képest, ami Kanadán belül a legnagyobb juharszirup termelő vidék. Ha olvasnál még a témáról vagy megnéznél egy rövid videót a juharszirup szüretről és feldolgozáról, akkor ajánlom ezt a cikket/videót.

Márk vol2

A múlt heti visszajelzések után a fiatalúr elhatározta, minden hétvégén válaszolni fog az interjúztató kérdéseire. A mai adag tehát:

How old is mom? / Hány éves anya?

44. My mom is going to be 45 on May 14th 2021

Who is your best friend and why? / Ki a legjobb barátod, és miért?

Joe is my best friend because he is me best friend.

What is dad’s favourite thing(s) to do? / Mi(k) apa kedvenc elfoglaltsága(i)?

Dad likes to go fishing.

What do your parents do that you are grateful for? / Miért vagy hálás a szüleidnek?

Take me on walks.

When you drive a motorboat, what are the most important things you need to be aware of? / Mire kell figyelni a motorcsónak irányítása közben?

Always look forward.

And an extra question: how do you know the answer for the for the previous question? / És extra: az utolsó kérdésre honnan tudod a választ?

My dad told me. And I drove a boat yesterday.

Egész ügyes volt, de ebben azért kellett egy kis segítség: az életkoromhoz megkért, készítsek neki egy matek feladtványt. Ügyesen megoldotta. Aztán megkérdezte, mikor lesz a szülinapom.

Az utolsó 2 kérdéshez pedig az apjától kért segítséget.

Márk bejegyzése

Eljött ez a nap is.. ma reggel megkérdeztem Márkot, volna-e kedve írni egy saját blogbejegyzést. Számomra is meglepő módon igennel válaszolt. Aztán gyorsan hozzátette: Anya, én nem tudok magyarul olyan jól írni. Ezen is dolgozunk már, aki figyeli an instagram fiókunkat, láthatta a fura mondatokat a duolingról, amiket próbál lefordítani. És Bori személyében egy magyartanár is segít Márknak virtuálisan heti 1 órában, hogy megértse ezt a sok fura betűt.

Tehát a mai attrakciónk lényege angolul lesz. Én kérdezek, Márk válaszol (ő gépeli be a választ). A kérdéseket egy ismerős facebook bejegyzése ihlette. Megígértem Márknak, nem fogom helyesírási szempontból javítgatni, de a kérdéseire válaszolok, ha segítségre van szüksége. Jöjjön!

  1. If you won a million dollars, what would you buy?

An x-box with all the games I like and a chromebook with minecraft on it.

2. What do we celebrate this weekend?

Easter. It is all about that Jesus has risen.

3. What does Anya and Apa always say to you?

You can only play video games four times a week.

4. What is your favourite activity?

To play video games.

5. If you could change 1 thing in the world, what would it be?

No more sick animals or people in the world.