Márk napjai a táborban

Talán kíváncsiak vagytok, ezért azzal kezdem, hogy is került a táborba? Két fő oka van annak, hogy kerestem neki tábort. Egyrészt arra gondoltam, talán Márknak is könnyebb egy lazább átmenet a szeptemberi Junior Kindergarden (itt röviden JK) kezdés előtt, ha angolul beszélő gyerekek és felnőttek között van kötetlenebb menetrenddel, és mi is bele tudunk rázódni az új helyzetbe. Új, mert pl a gyerekek itt nem kapnak ebédet az oviban, azt otthonról kell vinni. A bevitt ebédet a nevelők nem tehetik a hűtőbe, és nem melegíthetik meg – tehát hőtárolós edényben áll délig. Első körben ilyeneket sikerült beszereznem: egy hőtárolós táska, kis termosz levesnek vagy egy adag főétel is belefér, és uzsonnás dobozok.

És abból a szempontból is új a helyzet, hogy Márknak a bölcsihez képest elég nagyot kell ugrania önállóságban. Nemcsak az egyedül öltözést várják el, de azt is, hogy a gyermek emlékezzen pl az iskola utáni programjaira. Vagy hogy a ebédidőben a fél óra játékidő után visszatérjen a terembe ebédelni. Nekem ez most egy kicsit lehetetlennek hangzik, mert még a napokat sem érti, és teljesen a jelenben él.

És iskolát írtam, nem véletlenül: kb 9:30 – 15 között a 4 éves JK korú gyerekek játékos foglalkozásokon vesznek részt, és már az első ovis év végére ismernek néhány betűt. Azt a logikát találtam ebben, hogy az angol nyelvben a betűzést sokkal nehezebb megtanulni, gyakorlatilag szóképekben tanulnak írni-olvasni.

A táborba küldés másik oka az a rádöbbenésem volt, hogy nem tudok Márkkal az oldalamon jogosítványt szerezni. Egy szombati napon 2x is megpróbáltam bejutni a Drive Test Centerbe, de 40-50 emberből álló sor kígyózott. A jogsira pedig szükség lesz, ha szeretnénk autót venni, vagy akár csak vezetni augusztus 6 után, a nemzetközi jogsinkat ugyanis csak 2 hónapig fogadják el itt.

Kétféle tábort is kipróbálunk a nyáron, az elsőt ezen a héten, a másodikat augusztusban az új lakcímünkhöz közel. A mostani a Garden Avenue Junior Public School által szervezett program, amit teljesen véletlenül fedeztem fel egy játszótér-látogatás során. Márkot privát szervezésű táborokba nem vették volna fel, mert a 4 év alatti gyerekehez külön ún early childhood educator személyzet kell, de itt simán betették a JK csoportba. A második pedig a St. Alphonsus Child Care Centerben lesz, itt 18 hónapos kortól fogadnak gyerekeket egész évben, és Márk a 3-4 év közöttiek csoportjába kerül. Nagy megkönnyebbülés, hogy ezen a helyen meleg ebédet is biztosítanak a gyerekeknek.

Az első két nap élményeiről csak korlátozott információink vannak, mert Márk csak keveset mesél arról, hogy mi történt. Én meg csak 2*5 percet töltök ott reggel és délután, és a nevelők általában a “we had a good day” vagy “we had so much fun” mondatokkal rendezik le az érdeklődésemet ;-). Ha célzottan kérdezek, pl hogy volt-e nyelvi probléma, akkor kicsit többet is mondanak, pl megtudtam hogy Márk nagyon jól ért és kommunikál kézzel-lábbal és általában követi a csoporttagokat a játékban. Egyelőre senkinek sem jegyezte meg a nevét, a pedagógusoknak sem. Reggelente 2-3 hölggyel szoktam találkozni, ilyenkor még összevont csoport van, a JK és a Senior Kindergarden csoport együtt. Biztosan Márk csoportjához tartozik egy Timya nevű nagyon helyes, nagypocakos várandós tanárnéni. Van még egy fiatal ukrán származású pedagógus is, aki mesélte hogy a kislánys fél éve ment oviba és egy kukkot sem beszélt angolul, most pedig már nagyon szépen beszél és ért mindent.

Délután pedig 2 férfi tanárral vannak, az egyikük neve Michael (nekem bemutatkoztak, de nem sikerült megjegyeznem mindkettőjüket :D). A szomszéd SK csoportban egy szintén férfi pedagógus, Sahyd beszél néhány szót magyarul, magyar családokkal lakik egy házban és a gyerekek tanítgatják. Ő mesélte, hogy Márk nagyon meglepődött, amikor megállt mellette és kérdezte tőle hogy “Szia, hogy vagy?”. Minden napra van valami programjuk, ez a mostani hét:

img_9813-e1501079676920.jpg

Hétfőn játszottak a teremben és az udvaron – klassz játszótér, homokozó és füves terület is van -, a team building a tornateremben volt, és az egyik tanár bohócnak öltözött. Csak Márk vitt magával meleg ebédet, az összes többi gyerkőc szendvicset evett Márk elmondása szerint. Én reggel nem tudtam végigjárni vele a szobákat, mert rögtön beszaladt játszani, de feltalálta magát pl a mosdóhasználattal, délután büszkén mutogatta hogy mi hol van. És tanult új kifejezést: “No problem”. Ezen nem csodálkoztunk, mert nagyon gyakran használják a hétköznapokben, felváltva a “no worries”-zel.

Tegnap egy játszóházban voltak, amiről annyit tudtunk meg, hogy volt csúszda, másmilyen volt mint a magyar játszóházak, sárga iskolabusszal mentek, és a buszon nem találta a kulacsát, pedig szomjas volt. Próbáltuk tanítgatni hogy mit mondjon amikor szomjas, de azt mondta hogy a “water” és az “I am thirsty” is nehéz. És gondolkodtunk, hogy vajon az önállóság-tréning része-e, hogy a kulacsot maguk teszik el a közös kosárba vagy a táskájukba?

És még egy dolog: itt az óvodában nem alszanak a gyerekek délután, ezt Márk eddig elég jól viseli. Kicsit korábban fektetjük este, könnyebben elalszik és reggel is tovább alszik. A képen az első nap végi beszámoló közben kaptam el, a végén a videón pedig mesél is ;-).

IMG_9799

Egy átlagos rohanós nap képekkel

sunnyside pool

Ma gyönyörű napsütés volt, ezért le akartunk menni a Budapest Parkba a wading poolhoz, de már az út túloldaláról láttuk, hogy nincs benne víz. Márk csalódott volt hogy nem fürödhet, ezért visszafordultunk, és én is felkaptam egy fürdőruhát és elsétáltunk a kb 300 m-re lévő strandra ;-). A bejáratnál csak annyit kérdeznek, hogy hány éves a gyemek, és ő kapott egy szép karszalagot. Bemenni INGYENES, csak az öltözőszekrényhez kell egy quarter =25 cent, mert táskát nem lehet kivinni a vízpartra. Kb 45 percet lubickoltunk, aztán Márk szólt, hogy fázik. A víz kellemes volt, de a levegő csak kb 23 fok. Gyorsan megszárítkoztunk és hazaindultunk a napsütésben.

Mire sétáltunk hazafelé, már a wading pool is megtelt, és ott ült a 2 fiatal középiskolás önkéntes felügyelő. A frissen töltött (csap)vízbe még a gyerekek sem akartak bemenni, kell egy pár óra mire elviselhető hőmérsékletű lesz ;-).

 

Előrelátó voltam, és már 95%-os volt az ebéd, gyakorlatilag csak melegíteni kellett. Tegnap találtam egy kb 7 literes fazekat, megörültem neki, és délután főztem egy óriás adag brokkolikrémlevest. A felét lefagyasztottam, jó lesz olyan napokra, amikor kevés időnk van. Kb 1 óra volt kiszellőztetni a konyhát, pedig végig ment az elszívó és az ablak is nyitva volt :-(. A főételt pedig ma reggel daraboltam és elősütöttem, hogy csak rá kelljen kapcsolni egy kicsit a sütőt. Baconbe csonagolt csirkemell volt édesburgonyával, és Márk kérésére sajtos tésztával.

Márkot 3 órakor ébresztettem, mert 4-re megbeszéltem egy találkozót egy gyerektáborban. Megnéztük a helyszínt, Márk kipróbálta a játszószobát, és megbeszéltünk minden kérdést, ami felmerült.

Van néhány érdekesség, amit másképp csinálnak, mint mi otthon: például az étkeztetés és a délutáni pihenő. Az alapvetés az, hogy egyikre sincs lehetőség, annak ellenére, hogy 3,5 éves kortól fogadják a gyerekeket. Ha már itt járunk, az óvodában sem (ami itt preschool, azon belül is Junior Kindergarden, és 4 éves kortól lehet igénybe venni ingyenesen a 9-15 közötti programot). Szóval a táborba (is) csomagolni kell a gyerkőcnek egész napra kaját, egészséges és mogyorómentes snackeket, gyümölcsöt és ebédet is, ami általában szendvics. A táboroztató nem teheti a gyerek ebédjét a hűtőbe, és nem is melegítheti meg, és az iskola sem. Ezért hőálló edénybe kérik tenni, amiben egy szendó kibír fél napot a légkondicionált teremben.Gondolom így könnyebb elkerülni a gyerekek fertőződését pl szalmonellával. Mivel szerveztem gyerektábort, nekem ez még érthetetlen, hiszen a fertőzéseket megfelelő higiéniával is el lehet kerülni. És hogy pl a hűtés-melegítés miért tilos? Aki tudja, mesélje el ;-).

Az alvás a másik: ebben a táborban lesz egy 5 fős csoport 3,5 évesekkel, akiket ők elkezdenek leszoktatni a délutáni alvásról. Ebéd után lesz egy kis csendespihenő, ha elalszanak, ok, de kb 45 perc múlva ébresztő, és mennek a parkba.

Ez az intézmény azon kevesek közé tartozik, ahol valóban tanárok foglalkoznak a gyerekekkel, és nem önkéntes gimnazisták. 4 év alatti gyerekeknél ez törvényi követelmény, és ezért nagyon kevés táborban fogadnak Márk-méretű gyerekeket.

Tetszett a hely, de mivel a teljes augusztus hónapot egyben és előre kellene kifizetni, és még azt sem tudom, hol fogunk lakni augusztusban, egyelőre nem jelentkeztünk. Még 1 helyük van, lehet, hogy lecsúszunk, de akkor sem kockáztatnék 4*275 CAD-ot. Ja igen, az is érdekes, hogy rengeteg kedvezményt ad ez a tábor a több hétre befizetőknek, de a 4 év alattiaknak semmit. Még a 4 napos hétre sincs árengedmény, mert az egy fizetett szabadnap, amikor fizetni kell a dolgozóknak (??).

Ahogy itt végeztünk, rohantunk megnézni egy lakást a város másik végén. Szép és tágas volt, kínai tulajdonossal és ingatlanossal, aki akkora akcentussal beszélt, hogy alig értettünk belőle valamit. Készült egy kép is:

img_9649

Ennek a lakásnak az az előnye, hogy tágas, és hagytak benne néhány bútort, így alig kellene valamit vásárolnunk. A zongora is marad ;-). A kontra viszont a magas árán túl a metrótól való távolsága: kb 15p busszal; és játszóteret sem sikerült találni a közelben. Jeleztük az érdeklődésünket, de nem köteleztük el magunkat, lesz jobb.

Az este további 2 apartman várt megnézésrea High Park környékén, a másodikhoz már csak Ákos szaladt el, mert késő is volt, és Márk is elfáradt a sok autózásban. Ma délelőtt viszont Márkkal kettesben folytattuk: 2 lakást néztünk meg, és délután vár ránk még 3, amit az ingatlanosunk szervezett. Most nem keresek többet, ezekből szerintem már tudunk majd választani.