Ebből a blog bejegyzésből megtudod kiküldött helyi tudósítónktól (ez én vagyok :-D), hogy mit gondolnak a kanadaiak a választási eredményekről, illetve az is kiderül, hogy melyek azok a tartományok, akik a legelégedetlenebbek ezzel az ereménnyel.
Akit érdekelt az október 21-én lebonyolított kanadai szövetségi választások eredménye, az valószínűleg már olvasta a médiában a főcímeket, hogy a liberálisok fognak kormányt alakítani a jelenlegi miniszterelnök Justin Trudeau vezetésével. Aki nem csak a főcímeket olvasta el az azt is tudja, hogy a liberálisok kisebbségi kormányzást lesznek kénytelen végrehajtani.
Az eredmény egyébként pont úgy alakult, ahogy azt a közvélemény kutatások mutatták. Lásd korábbi írásomat:
Bukik Trudeau vagy kap egy újabb esélyt a választóktól?
A kanadai szövetségi választási rendszer egyszerű, az emberek egyéni jelöltekre szavaznak, párlista nincsen és amelyik jelölt a legtöbb szavazatot kapja az megy Ottawa-ba a parlamentbe, azaz a House of Commons-ba a következő 4 évre.
Nincs tehát olyan mágikus számítási rendszer, ami 45%-nyi szavazatból 67%-os országgyűlési többséget csinál.
Ime a 2019-es eredmények (forrás)
Lásd a 2015-ös eredményeket összehasonlításul (forrás):
Nézzük most az érdekességeket:
A liberálások nyertek, DE
A 2019-es választást egy jelentősen gyengülő liberális párt nyerte meg, mely 29 képviselői helyet elvesztett 2015-höz képest. A konzervatívok 23 helyet nyertek, de a nagy változás mégis a Bloc Québécois megerősödése, akik 22 képviselői hellyel növekedtek.
Kik azok a ‘Bloc Québécois‘?
Ők azok a francia kanadaiak, akik szövetségi szinten Quebec tartomány politikai elszakadását szeretnék elérni, ami jelenleg nem jelenti Quebec kiszakadását Kanadából (az egy másik párt Quebec-ben, de olyan is van). A Bloc Québécois azt akarja, hogy a szövetségi kormánynak kevesebb fennhatósága legyen Quebec-ben, például több adó kerüljön vissza a tartományba, vagy hogy szövetségi kormány ne tudjon beleszólni Quebec egyébként egyre ellentmondásosabb bevándorlási rendszerébe. Nem lesz Trudeau kormányának könnyű dolga egy ennyire erősödő és kanadai szinten elég szélsőséges nézeteket valló ellenzékkel.
Már nem a liberálisok a legnépszerűbbek:
Nagyon fontos változás, hogy liberálisok 5,9 millió szavazatot kaptak, ami 1 millióval kevesebb szavazat, mint 2015-ben, míg a konzervatívok 6,1 milliót szavazatot kaptak, ami ~500 ezer szavazatnyi növekedés. A liberálisok tehát úgy maradhatnak kormányon, hogy az emberek többsége nem rájuk szavazott. Jogos kérdés, hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a választási környezetekben nem azonos számú ember él, hiába szavazott több ember a konzervatívokra, ha ez mégis kevesebb képviselői helyet jelent.
Kanada órási és nagyon megosztott és bizony nem minden tartomány örül a liberálisok győzelmének:
Én először a Kanada Banda podcastben hallottam arról, hogy Albertában nagyon nem örülnek annak, hogy Quebec és Ontario minden szövetségi választáson lényegében eldönti a választás eredményét a kisebb tartományok ellenében. (A két srác aki a podcastet csinálja Albertában élnek).
Ez hogyan lehetséges? Elég megnézni a tartományok népességét és jól látszik, hogy a Préri tartományok (Alberta, Manitoba és Saskatchewan) és mellettük Atlanti Kanada népességben jóval kisebb, mint Kanada két legnagyobb tartománya Ontario és Quebec együtt:
Ha megnézed az interaktív térképet ITT (kicsit görgess lejjebb), akkor látható, hogy a préri teljesen kék, azaz konzervatív. De ez sem volt elég ahhoz, hogy a konzervatívok nyerjenek. Alberta többsége tehát most igen csalódott, hiszen náluk 34 képviselőből 33 konzervatív lett. A másik préri tartományban Saskatchewanban 14 képviselőből 14 konzervatív. Wow, arrafelé nem ünnepeltek ma az tuti…
Az Albertában hagyományosan erős olajipar kimondottan borúlátó. Nem csoda, hiszen a liberálisok inkább elkötelezettek a CO2 kibocsátás csökkentésében, mint a konzervatívok, azaz nem kimondottan az olajipari lobbi és a szektorban dolgozó emberek kedvencei.
Doug Ford sokat segített a Liberálisoknak Ontarióban:
2018-ban hosszú liberális kormányzás után Ontario-nak konzervatív premier-e lett. De a csávó nekiesett a költségcsökkentésnek és ez elidegenített egy csomó szavazót a konzervatív párttól és a liberálisok simán úgy állították be Andrew Scheer-t (konzervatív miniszterelnök jelölt), hogy ő egy másik Doug Ford, szavazz rá és meglátod, hogy mit jelent az, hogy konzervatív költségcsökkentés, amikor a gyereked 35 fős osztályba fog járni és 4 hónapig vársz majd egy fontos szakorvosi vizsgálatra.
Ennek eredményeképpen Ontario-ban kimondottan gyengén szerepeltek a konzervatívok és az emberek többsége a liberálisokra szavazott. Torontó pedig kimondottan liberális erőd a szavazatok alapján. (Csakúgy, mint az USA-ban a nagyvárosok inkább a Demokratákra szavaznak.)
Lásd korábbi írásom a témában:
Ki az a konzervatív politikus, aki hatalomban tudja tartani Trudeau-t?
Mi vár tehát Kanadára Justin Trudeau második kormánya alatt?
Hát jós nem vagyok, de egyes nálam tájékozottabb politikai elemzők azt mondják, hogy nehéz dolga lesz a srácnak. Kisebbségben kormányozni azt jelenti, hogy a különböző törvények elfogadásánál minden képviselői szavazatért meg kell küzdenie. Volt már ilyen Kanadában, de akkor konzervatív kormány volt hatalmon és a liberálisok megosztottak voltak. Most viszont más a helyzet.
Mostantól sokkal többen vannak, akik nem hullatnának könnyet, ha a liberálisok megbuknak. Sőt, Andrew Scheer a mai beszédében elmondta, hogy Kanada lakossága figyelmeztetést küldött Trudeau-nak és ha a liberális kormány bukik, akkor ők ott lesznek, hogy átvegyék a hatalmat. Kemény szavak, de ez a helyzet.
Kíváncsian várom, hogy alakulnak a következő évek számunkra.
További olvasni való, ha érdekel: