Egy kanadai bevándorlásról szóló cikk margójára

Ma olvastam ezt a blog bejegyzést a Határátkelő blogján: A tíz legkeresettebb foglalkozás Kanadában. A blog bejegyzés ezen a valamivel hosszabb cikken alapult (Link).

Korábbi döntésünk, hogy a Juharszirupblog nem lesz kanadai bevándorlási tanácsadás még mindig igaz, mert a mi példánk csak egy az N db bevándorlási lehetőségből amivel Kanadában állandó lakosi státuszt lehet szerezni, illetve a szabályok változnak, én pedig csak időnként követem őket.

Azonban amikor elolvastam a Határátkelő által szemlézett írást, akkor azt a gondolatom támadt, hogy aki ez alapján a cikk alapján hoz döntést a kanadai bevándorlásról, vagy próbál tájékozódni a bevándorlási rendszert illetően, az könnyen téves következtetésre juthat.

Nézzük tehát azt a kiegészítést, amit a cikk mellé tennék:

  1. A hiányszakma előnyt jelent a bevándorlásnál?

Nem akarok vitatkozni a hiány szakmák listájával, valószínűleg tényeken alapul, de attól még, hogy találsz egy NOC-ot, amiben van tapasztalatod és az éppen rajta van a hiányszakma listán, attól (sajnos) nem leszel előnyben az állandó lakosi státusz megszerzése során, egészen pontosan a bevándorlási sorrendet eldöntő Express Entry rendszerben.

Az Express Entry pontrendszerében (Link) a fiatal, lehetőleg több diplomás, angolul és/vagy franciául igazoltan tudó embernek van előnye. Ha a jelölt az életkor, iskolai képzettség, nyelvtudás területén nem átlagon felüli pontértékkel rendelkezik az EE-ben, akkor is van esély kanadai tanulmányi és/vagy munka tapasztalattal, esetleg Kanadában élő testvérrel előrébb jutni az EE rangsorban, de azért nem jár pont, hogy valaki a hiányszakmák egyikében dolgozik.

Reménybeli bevándorlóként és a keresett szakmák egyikének művelőjeként én inkább a tartományok bevándorlási programját (Provincial Nomination Programs) nézném meg közelebbről, mert ott állandóan van több-kevesebb nyitott stream, ahol bizonyos szaktudású embereket várnak. Pl az legtöbb tartománynak vannak egészségügyi dolgozóknak szóló állandóan nyitva álló programja, de olvastam korábban kamionsofőröknek kiírt programról (nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindig megvan), jó eséllyel lehet ilyen programot találni képzett kétkezi szakemberként (villanyszerelő, gázszerelő, szakács, stb), néhol van IT szakembereknek szóló stream, stb.

Alap igazság, hogy azokban a tartományokban, melyek kedvelt bevándorlási célpontok, ott kevesebb a speciális bevándorlási program, mert ezek nélkül is van elég jelentkező. Ilyen például Ontario, British Columbia, Quebec esetleg még Alberta. A kevésbé népszerű célpontok mint Manitoba, Saskatchewan és az Atlantic Canada (Nova Scotia, New Brunswick, New-Foundland and Labrador, Prince Edward Island) általában több speciális programot tartanak fenn, de ezek a tartományok kevésbé népesek és ezért várt jelentkezők száma is alacsonyabb, ezért pl csak időlegesen nyitnak meg egyes programokat, majd ha megtelik a jelentkezők száma, akkor lezárják.

Ezeket a tartományi programokat pár nap olvasás után át lehet látni, én is ezt tettem és így kötöttünk ki Ontario-ban úgy, hogy az Ontario Human Capital Priorities Stream-ben nem volt semmilyen előny/követelmény valami speciális munkatapasztalat.

Nem megyek bele részletesen, hogy a tartományi programoknak milyen viszonya van a Federal Skilled Workers, Federal Skilled Trades, Express Entry-hez. Ez egy nem annyira könnyű téma elsőre, bár némi olvasással ez is teljesen átlátható. Csak annyit mondanék, hogy sikeres tartományi “nominálás” azonnali meghívást jelent az állandó lakosi kérelem beadására az Express Entry rendszerben attól függetlenül, hogy ott hány pontunk van. Megéri tehát ezeket a programokat bújni, főleg hiányszakmában meglévő tapasztalat esetén.

2. Milyen előnyt jelent, ha valaki mégis a hiányszakmák egyikben dolgozott Magyarországon?

Ha sikeresen vetted az állandó lakosi státusz megszerzésének nehézségeit és már itt vagy Kanadában, akkor keresett szakmai ismerőjeként a munkakeresésed könnyebb lesz. Hangsúlyozom könnyebb, de nem könnyű. Néhány szubjektív megjegyzés az egyes hiányszakmákhoz:

  • Általános munkás (bármi, de főleg gyári), órabér $15.90 és $18.39 között.
  • Targoncakezelő, órabér $16.59 és $19.42 között.

A minimálbér Ontarioban 15 dollár. A megadott sáv felső határa, mondjuk 20 dolláros órabér kb 40.000 dollárt bruttó jövedelmet jelent évente. A minimálbér itt is minimálbér, ennyi pénzből nagyon nehéz megélni, de erről majd a 3. pontban írok.

  • Üzletkötő, éves fizetés $52,000 és $62,000 között, junior pozíciókra.

Az üzletkötői munka Kanadában legalább olyan nehéz, mint Mo-on. Nehezítő tényező, hogy a kommunikáció stílusa teljesen más, helyi módon kell angolul értened és beszélned, illetve valószínű, hogy nulla kapcsolati hálóval kezded. Az üzletkötők iránti kereslet nagy, könnyen találsz munkát, de pénzt is fogsz keresni? Ha igen, akkor mikor éred el a szintet, hogy önfenntartó vagy? Mennyi tartalékod van, hogy ezt elért? Ezeket a kérdéseket érdemes átgondolni.

  • Könyvelő, $63,000 és $75,000 közötti éves fizetés.

Ez a fizetési sáv már jobban hangzik, de ugye tudod, hogy ha könyvelő akarsz lenni, akkor ehhez Kanadában speciális képesítés kell, mint a világ legtöbb országában? Lehetsz könyvelőket segítő  ‘number cruncher’ speciális helyi végzettség nélkül is, de várhatóan alacsonyabb szintű munkát kell végezned addig, amíg meg nem szerzed meg a kanadai végzettséget ÉS nincs mondjuk 6-12 hónap kanadai tapasztalatod. Utána már kiváló eséllyel indulhatsz egy ilyen állásért.

Olvastam egy Fülöp szigeteki fiatal ember blogját (Link), aki még odahaza megszerzett egy kanadai könyvelői dezignációt és érkezést követő 2 héten belül talált munkát. Ehhez azonban tűpontos orientáció és felkészülés kellett, illetve az is, hogy ez a fiatalember olyan helyre költözött, ahova kevesebb új kanadai megy, tehát kisebb a verseny, mint mondjuk Torontóban.

  • Mérnök vagy műszaki project manager, az éves fizetés $74,000 $92,000 között.
  • Business analyst, $73,000 és $87,000 közötti fizetés évente.
  • Software mérnök, $83,000 – $99,000

Ezek a munkakörök itt is jól fizetett munkának számítanak. Ha külföldi tapasztalatod van ezekben a szakmában, akkor viszonylag kevés idő alatt (pár héttől a pár hónapig) jó eséllyel el tudsz helyezkedni. A legfontosabb a releváns szakmai tapasztalat, főleg az IT munkáknál. A magas szintű nyelvtudás arányosan csökken, hogy mekkora kereslet van az adott munkakörre. Tapasztalatom szerint egy IT fejlesztő közepes angol szintű tudással is el tudja magát adni.

Ha úgy érzed, hogy az Express Entry rendszerben nem vagy esélyes a PR-hoz szükséges 420-440 pont elérésében, de kitartó vagy és jól építesz interneten kapcsolatot, esetleg még hajlandó is vagy pénzt szánni a munkakeresésre, és kiutazol Kanadába pár hónapra, akkor találhatsz külföldről is kanadai munkát. Vannak olyan cégek, akik annyira nehezen találnak IT-s vagy mérnöki munkaerőt, hogy hajlandóak végigcsinálni neked/érted a ‘Work Permit’ igénylési folyamatot. Ismerek pár olyan embert mindenféle nációkból, aki ilyen módon érkezett Kanadába, de ezeket a munkahelyeket elég időigényes felderíteni.

Nézzük a Work-permit veszélyeit. Ha nem kiemelkedő tehetség vagy, hogy a Google vagy más jó cég vegyen fel, akkor lehet, hogy olyan munkahelyen kötsz ki, ahol nem azért keresnek keresnek külföldön embert, mert iszonyatosan bővülnek, hanem mert Kanadában nincs annyira jó hírük és/vagy rossz a munkahelyi légkör és ezért nagy a fluktuáció és folyamatosan tömni kell a lyukakat. Erre viszont csak akkor jössz rá, amikor már kiköltöztél.

Ha Work Permit-tel dolgozol Kanadában, akkor amíg nem leszel jogosult az állandó lakosi státuszra (évek), addig elég nehéz időszakod lesz, mert nem válthatsz munkahelyet akkor sem, ha rosszul érzed magad. Illetve találhatsz egy másik céget, aki hajlandó Work Permit-et intézni. De ők jobbak lesznek, mint ahol addig dolgoztál?

A business analyst marjójára: tapasztalt BA, BSA-ként könnyebben találhatsz munkát, ha van valamilyen Kanadában elismert nemzetközi certificate/designation a kezedben. A BA, BSA rendkívül keresett madár errefelé is.

  • IT project manager, $92,000 és $114,000 között évente.

Ez vagyok én. PMI-PMP és PMI-ACP projekt menedzser ‘képzettséggel’ érkeztem, 3 hét alatt találtam munkát, de az első munkahelyemen már az első hónap után tudtam, hogy nem maradok sokáig, 6 hónap kanadai tapasztattal a “zsebemben” már eséllyel pályáztam egy jó céghez, azonos munkakörbe, több fizetésért. Az indulás előtti tanulás, felkészülés nagyon kifizetődött.

  • Ügyfélszolgálati munkatárs, éves fizetés $37,000 $43,000 között.

Rengeteg telefonos munkahely van, jobb és kevésbé jó cégeknél. Ha nincs más, akkor kezdésnek jó. Főleg akkor, ha nagy cégről van szó és a kezdeti időszak után cégen belül lehet oldalra és felfele mozogni. Az tehát sokat segít, ha nagy céghez jutsz be, ahol a magasabb szintű külföldi tapasztalatod releváns lehet (pl egyezik a szektor, stb). A jó angol kommunikáció fontos, mert telefonon keresztül anyanyelvi és akcentussal beszélő embereket kell megértened. Itt nem középfokú nyelvtudásra van szükség. A munkarend lehet hektikus, hétvégi és esti munka rendszeres, de feleségem révén több emberről hallottam, akik belső HR ügyfélszolgálatosként kezdték egy nagy banknál, majd néhány hónap után feljebb/oldalra léptek tovább.

3. Mire elég a fizetés?

Attól még, hogy hiányszakmáról beszélünk nem biztos, hogy azért kell az ember mert nagyon jól megfizetett a munka. Lehet, hogy pont azért hiány a szakma, mert nem lehet jól keresni vele. Lásd manufacturing szektorban dolgozó munkás az első helyen van.

Ha valaki minimálbért keres, akkor abból egy nagy városban, mint Torontó, nehéz kijönni. Valami külső kerületben, kevésbé jó környéken lehet egy kis lakást bérelni, vagy másik megoldás, ha több ember összeáll, de családosként ez nem alternatíva. Ha egy család két felnőtt tagja együtt keres mondjuk két minimálbért, ami kb 80.000 dollár, akkor jobb a helyzet, de ennyi pénzből is erősen kell takarékoskodni.

Ennek kapcsán gondolkodtam rajta, hogy a magyar és a kanadai béreket hogyan lehet összehasonlítani. Arra jutottam, hogy ha a korábbi magyar családi nettó jövedelem két-két és félszeresét megkeresi a család Kanadában, akkor kb azonos életszínvonalon lehet élni mint az Magyarországon megszokott volt. Kétszeres kell az azonos szintű “napi” megélhetéshez, 2,5x ahhoz, hogy a gyerek tudjon egyetemre menni, beleférjen egy jelzáloghitel, vagy nyugdíj megtakarítás. Ez erősen szubjektív vélemény, de támpontként megteszi.

4. Záró gondolatok – avagy a kanadai tapasztalat fontossága

Saját bőrömön tapasztalatam, hogy a kanadai munkáltatók mennyire komolyan veszik a kanadai tapasztalat meglétét. Ha TÉNYLEG_NAGYON keresett szakmád/tudásod van, akkor a kanadai tapasztalat kevésbé fontos, de egyébként nagyon is az.

Az én munkaköröm (IT Projekt Menedzser) rajta van a 10 legkeresettebb munkakör listáján, mégsem volt annyira egyszerű az első időszak. Mint korábban írtam szinten azonnal találtam munkát,  így az érkezést követő 4. héten már dolgoztam. Utólag azonban látom, hogy csak olyan munkáltatók jeleztek vissza, akik nem annyira jó review-kat kapnak a Glassdoor-on vagy éppen a fizetés volt az átlagosnál alacsonyabb. Az okot már leírtam korábban.

Kellett 6 hónap helyi tapasztalat, hogy az újabb jelentkezéseimre már olyan cégek is válaszoljanak, akik az első körben válasszal vagy a nélkül elutasítottak. A “második körös” munkakeresésem 2 hónapot tartott, ennek köszönhetően találtam meg  kezdtem a jelenlegi munkahelyemen. Ezt az ún “kanadai befektetési” időszakot is érdemes belekalkulálni a kezdeti időszakba még akkor is, ha valaki hiányszakmával a “zsebében” érkezik.

Mekkora eséllyel lehet Kanadába költözni (legálisan)?

Fura, hogy ha egy olyan emberrel ismerkedünk meg itt Kanadában, aki bevándorlóként érkezett, akkor kb a 3. kérdés mindig arra vonatkozik, hogy milyen státusszal vagyunk az országban.

Első alkalommal, amikor egy lengyen házaspárral találkoztunk az első bérleményünk melletti játszótéren, akkor nem esett le, hogy a PR státuszunk nem annyira általános errefelé. Jacek (lengyel) meglepődve kérdezte, hogy “Ezt meg hogyan csináltátok?”.

Aztán ezt a kérdést feltették még párszor nekünk, elkezdett valami derengeni arról, hogy egyáltalán nem általános, hogy az emberek állandó lakosként kezdik kanadai életüket.

Egy magyar anyuka, akivel a napokban egy játszótéren találkoztunk mesélt kicsit magukról és arról, hogy több mint 10 éve vannak itt, de a férje mostanában érte el azt a határt, hogy jelentkezhet az állampolgárságért. Azért, csak most, mert az elején sima visitor státusszal volt Kanadában, aztán Work Permittel, majd Permanent Residentként. Tehát eltartott jó ideig, míg biztossá vált, hogy legálisan maradhatnak az országban.

Utoljára egy kedves magyar hölggyel futottunk össze – szokás szerint egy játszótéren – akivel arról beszélgettünk, hogy nagyon szeretné, ha a húga kiköltözhetne Kanadába. Már beszéltek is egy helyi bevándorlási ügynökkel, aki azt mondta, hogy ezt mostanában nehéz elérni és azt javasolja, hogy először tanuló vízumot kell kérni, majd utána Temporary Visa-t, azaz Work Permitet, majd végül Permanent Resident státuszt. Csakhogy a tanuló vízumhoz tandíjat is kell fizetni, ami állítólag 16.000 CAD-ba kerül és semmi garancia nincsen arra, hogy az egész hadművelet végül célhoz vezet.

Mivel fél évvel ezelőttig még erősen követtem a bevándorlási szabályozással kapcsolatos híreket ezért megígértem, hogy utána nézek annak az útnak, amit mi is végig jártunk Timkával.

Csináltam tehát gyorsan egy Express Entry pont számítást, hogy egy 32 éves, főiskolát végzett, angolul felső fokon beszélő embernek mennyi pontja jön össze és 371 jött ki, ami még a kanadai állampolgár testvér támogatásával együtt sem több, mint 386 pont.

Ezt kevésnek találtam, ezért kétszer is átszámoltam a pontokat és arra jöttem rá, hogy pontos a számításom. Fura volt, hogy nekünk 422 pontunk volt, aztán megnéztem a részleteket.

A különbség abból adódik, hogy bár mi idősebbek vagyunk valamivel, ami kevesebb pontot jelent, de nekem két diplomám van, így a CLB9-es szintű angol tudással maximalizáltam a Tranferability Skills-re adható combó 100 pontot, plusz Timka hasonlóan két diplomával és közel CLB9-es angol tudással nem húzta vissza a kettőnk közös eredményét, hanem még javított is rajta egy kicsit. (Ha valaki partnerrel kér PR státuszt, akkor minden kategóriában valamivel kevesebb pontot kap, mint aki egyedül szeretne költözni, és a házastárs/élettárs képzettsége, tapasztalata és nyelvtudása tudja kompenzálni az elvesztett pontokat.)

Ha nincs két diplomám, akkor nem lett volna esély. Ha nincs CL9-es szintnek megfelelő IELTS eredményem, akkor hasonló a helyzet. Ha Timkának nincs két diplomája, nincs jó IELTS eredménye, akkor szintén hasonló a helyzet. És ezek nem olyan dolgok, amin gyorsan lehet javítani. Egy új diploma minimum 3 év, egy felsőfokú angol nyelvvizsga közép szintről indulva 6-12 hónap tanulást jelent.

Nekünk tehát 422 pontunk volt, ami elég volt arra, hogy jelentkezzek az Ontario Human Capital Priorities Stream-re (ami 400 pont felett lehetséges) és ez hosszú és stresszes időszakot követően az Ontario tartományi nominálás biztossá tette a bejutásunkat az Express Entry-n keresztül. Összesen egyébként 3 évbe került, amit leírtam itt pár bekezdésben.

Mi a különbség 386 és 400 pont között? Ég és föld. A bejutás vagy az otthon maradás.

400 pont alatt nem lehet jelentkezni a fent említett Ontario tartományi programra és az Express Entry idei legalacsonyabb ponthatára 413 pont volt és egy  ideig várhatóan nem megy 400 alá a ponthatár.

Hogyan lehet ezen a 386 ponton javítani? Mondjuk meg lehet tanulni franciául. Egy kb középszintű vagy annál erősebb francia nyelvtudás jelenhet annyi pontot, hogy 400 fölé kerül a hölgy. Ez jelenthet akár 1,5-2 év nyelv tanulást.

Vagy megoldás lehet, hogy a hölgy testvére, aki egyébként Kanadában él indít egy vállalkozást és munka ajánlatot ad a testvérének, ami 50 pontot jelent az Express Entry rendszerben. Ez egyébként jelen esetben reális megoldás, mert eleve az a céljuk, hogy közösen szeretnének egy üzletbe belevágni. A munka ajánlattal kapcsolatos feltételeket pontosan nem ismerem, mert nem vagyok bevándorlási ügynök ezért azt javasoltam, hogy a részleteknek azért nézzenek utána.

Milyen egyéb lehetőségek vannak még? Az ügynök által szorgalmazott tanuló vízum megoldás lehet, de ez nagyon drága és némileg rizikós utat jelent. A későbbi bevándorlási ejárásban a kanadai felsőfokú végzettség extra pontokat jelent, mint ahogy a kanadai munkatapasztalat is. (Tanulás mellett lehet dolgozni).

Ezt azonban nagyon át kell gondolni, mivel a jelenlegi bevándorlási szabályok pár év alatt jelentősen változhatnak. Ami ma X pontot ér, az 1 év múlva lehet, hogy többet ér, lehet, hogy kevesebbet. Az Express Entry pontokat időről időre finomhangolják, de ennek hatása nem kiszámítható.

(Egyelőre úgy tűnik, hogy a kanadai iskolai végzettség ma többet ér, mint az Express Entry indulásakor, mert itt is rájöttek, hogy a tanulók pénzt hoznak, és sokan azért hajlandóak kifizetni a magas tandíjat, mert itt akarnak utána élni.)

Milyen más lehetőségek vannak még?

Pl ha valakinek keresett szakmája van, akkor kereshet kanadai munkátatót és máris 50 ponttal többet kaphat az Express Entry-ben. Akár 200 ponttal is többet, ha NOC00-ás kategóriában lesz munkája, azaz menedzserként fog dolgozni. Ez elég nehéz út és tényleg olyan tudás kell, ami itt keresett és hiány van belőle.

Érkezésünk előtti pár hétben próbáltam magyar telefonszámmal munkát keresni és senki sem írt egy e-mailt sem, majd érkezés után 3 hét alatt találtam ugyanazzal a tudással egy kanadai munkát. Minek invesztálna extra energiát egy európai jelölt interjúztatásába a kanadai recruiter, ha van ugyanolyan helyi jelölt?

Mi a konklúzió? Kanada az egyik legkeresettebb úticél jelenleg a világban, ezért megtehetik, hogy válogatnak a jelöltek között. Kanadába ezért nehéz bejutni legálisan, bár a mi példánk mutatja, hogy ez lehetséges.

Study Visa? Work Permit? Ha valakinek van rá ideje és pénze, akkor ez is lehet a bejutás egy módja, de ezt inkább olyan fiataloknak reális, akik nem a családdal együtt szeretnének költözni.

Családosoknak azt javaslom, hogy fektessenek energiát az Express Entry pontszám növelésébe, vagy ha keresett szakmában dolgoznak, akkor keressenek állást és/vagy egy tartományi programot, ahol kaphatnak nominálást és ezzel biztosan bejutnak.