Húsvéti kirándulás – Blue Mountains (ON)

Dél-Ontario-ban a március még egyértelműen téli hónap, sőt 2018-ban még áprilisban is bőven esett hó, úgyhogy idén nagyon örültünk, hogy áprilisban elolvadt a hó és ami még utána esett, az is elolvadt pár nap alatt.

A tél tehát nagyon lassan feladta az állásait, de ami ez után jött, azt azért túlzás tavasznak nevezni, a pár fokos levegő arra volt jó, hogy a vékonyabb télikabátot tudjuk felvenni, de azért volt néhány kellemes tavaszi napunk is, ami jó volt arra, hogy azon gondolkodjunk, hogy hova utazzunk el a húsvéti ünnepek alatt.

Az igazat megvallva én nem voltam annyira lelkes, mint a feleségem, aki nagyon bújta az apartman bérlős oldalakat, hogy találjon valamit nem túl messze Waterloo-tól. Végül egy nagyobb családi házhoz hozzáépített apartmant béreltünk ki 2 éjszakára mindössze 230 dollárért Collingwood-ban, ami a Blue Mountains-hez közeli városka.

Ha Ontario-ról van szó, akkor erős túlzás hegyekről álmodni, a Blue Mountains ski resort ugyanis inkább egy domb magasságú hegyecske, ennek ellenére mégis Kanada harmadik leglátogatottabb sí központja, a Whistler Blackcomb (BC) és Mont Tremblant (QC) után melyek igazi nagypályás síközpontok.

Blue Mountains ennek ellenére szépen pörög, köszönhetően annak, hogy a sűrűn lakott Greater Toronto Area-hoz max 2 óra vezetésre van, tehát pár millió potenciális ügyfél tud egy napra leugrani és csúszni egyet, ráadásul a kanadai tél biztossá teszi, hogy december és április között stabil legyen a hóhelyzet.

A Blue Mountains nekünk sincs messze, Kitchener-Waterloo-ból szintén mindössze két óra vezetésre van szükség néhány nem túl forgalmas vidéki úton. Az pedig külön prémium, ha nem kell az őrült 401-es vagy kevébé őrült, de így is gáz 400-as autópályán csapatnunk.

Capture3

Minket a síelés (sajnos) nem érdekel, de Blue Mountains stratégiailag jó helyen van ahhoz, hogy tavasszal, nyáron és még ősszel is jól lehessen szórakozni, ugyanis közvetlenül a Georgian Bay partján van, ami a Lake Huron kanadai része. A Lake Huron a szívünk csücske, sziklás és homokos partok, valószínűtlenül kék víz, az egész úgy néz ki mint egy tenger. Ráadásul július-augusztusban, sőt néha még szeptemberben is lehet benne fürdeni.

Üröm az örömben (direkt cseréltem fel), hogy a húsvéti hétvégére folyamatos esőt ígértek és ez sajnos be is jött. Ezért nagypénteken csak jóval ebéd után indultunk otthonról és péntek este csak egy minimális kis séta jutott és jó hangulatú vacsora a Northwinds sörfőzdében.

Szombaton ismét eléggé esett, de eleve úgy készültünk, hogy bent leszünk és elmentünk a Plunge! nevű fürdőbe, amiből Magyarországon 100 jobb van, de itt Ontarióban alig pár olyan fürdő van, ahova egyébként csillió pénzért el lehet menni ázni. Ráadásul fel nem fogom, de ebben a fürdőben nincsen szauna… és mindez 100 dollárba kerül egy 3 fős családnak.

Mindegy, egynek jó volt. Délután 2 fele meg is untuk az ázást, visszamentünk a szállásunkra és a kedvenc hétvégi programomat csináltuk, azaz “csendespihenőztünk”. Márk állítólag nem volt álmos, de 2 perc alatt elaludt és végül az egész család eldőlt egy pár órára.

Az este viszont izgi volt, a közelben húsvétozó barátokkal elmentünk bowlingozni, hogy mozogjanak a gyerekek, utána pedig meglátogattuk őket és egy jót beszélgettünk, miközben a kölykök nehezen egyeztek meg, hogy akkor most mivel is játszanak.

Eddig nem sok képet tettem ki, de majd most. Húsvét vasárnap ugyanis elmentek a felhők, később a nap is kisütött és mi meg elmentünk a sípályákhoz, ahol április 21-én bőven csapatták még a síelők és snowboardosok. Ez volt a szezon utolsó napja, a pálya itt-ott már erősen megviselt állapotban volt.

Én  még életemben nem láttam sípályát ennyire közelről, jó volt nézni, ahol csúsznak le az emberek. Igaz mondjuk ahogy max 2-3 perc volt mire lejöttek a népek, szóval nem igazán felső Ausztria vagy ilyesmi.

20190421_11132420190421_122025

A sípályák mellett van egy ‘nyári’ bobpálya is Blue Mountains village-ben, pont olyan mint Visegrádon vagy a Mátrában. Még a felszerelés gyártója is teljesen ugyanaz volt, de kép nem készült.

Ez után kicsit lófráltunk Blue Montain village-ben, ami a kinézet alapján akár valahol Svájban is lehetne, hotelek, éttermek mindenütt, ez a település 100%-ban a turizmusból él. Az árak is hasonlóak lehetnek, mint Svájban. :-]

20190421_11085320190421_121611

Délután annyira szép idő volt, hogy nem volt kedvünk haza indulni, ezért elmentünk Collingwood-ba a Georgian Bay partjára sétálni. Jártunk vagy másfél órát, jól kifáradtunk és már indultunk is haza Waterloo-ba. Jó móka volt.

Jah és a húsvét hétfő Ontario-ban nem szabadnap. :-]

 

 

Így laknak a kanadaiak – 2. rész

Az első részben már részletesen írtam arról, hogy a kanadai otthonok miben különböznek a magyar házaktól. Nézzük milyen tipikus kanadai megoldások maradtak a második részre.

1. Hálószobák száma

Hasonlóan Magyarországhoz, Dél-Ontarióban is nagyon sokféle méretű ún. “kertes ház” van, de az átlag kertvárosi házban többnyire 3-4 hálószobát lehet találni.

Ennyi szoba bőven elfér, hiszen az átlagos ház jóval nagyobb, mint Magyarországon. Egy 1.800 négyzetlábas ház (kb 180 nm) teljesen átlagosnak (néha egyesek szerint átlag alattinak) minősül, de a 200-240 nm-es házak is elég gyakoriak. (Torontó kicsit más ebben a tekintetben, mert ott nagyobb a népsűrűség, kevesebb a detached house, több a sorház és ennek egy variációja a townhouse. Ráadásul az emelkedő lakbérek miatt egyre több az olyan ház, amit eredetileg egy család lakott, majd később ezeket több kisebb apartmanra osztották, tehát a nagyvárosban folyamatosan csökken az élettér nagysága.)

Passive-Haus-rendering-1

2. Fürdőszobák és kedvencem az “En suit bathroom”

Kanadában nagyobb hangsúlyt fektetnek az otthon komfortjára, mint egy átlagos magyar új építésű ház esetén. Ezért egy kanadai kertvárosi házban 2-3, esetleg 4 fürdőszoba is található. Ezek persze nem mindegyike teljes fürdőszoba, mert néha csak egy WC van a földszinten. (Helyi meghatározás szerint ez a 2 pieces bathroom, azaz WC és mosdótál)

De az emeleten, ahol a hálószobák találhatók gyakran 2 teljes fürdőszoba is található, mely lehet 3 pieces bathroom (kád vagy zuhany+mosdó+WC), esetleg 4 pieces bathroom (zuhany+kád+mosdó+WC).

Személyes kedvencem az ún. “En suit bathroom”, ami egy olyan fürdőszoba ami közvetlenül a master bedroom-ból nyílik, azaz a házigazdáknak egy saját fürdőjük van, ahol senkivel sem futnak össze, ha pl vendégek alszanak a házban.
Nem nehéz visszaemlékeznem, hogy a magyar házunkban volt egy fürdőszobánk és egy külön WC-nk és úgy éreztük, hogy ez micsoda előrelépés a korábbi lakótelepi otthonunkhoz képest. Ehhez képest könnyen hozzá tudtunk szokni ahhoz, hogy a jelenlegi otthonunkban az emelten két teljes fürdőszoba van, amiből az egyik ráadásul en-suit.

3. Family room vs living room

Észak-amerikai sajátosság, hogy egy nagyobb házban két olyan szoba is van, ami kb ugyanazt a célt szolgálja. Magyarországon van “A” nappali szoba, ami a lakás legnagyobb szobája. Itt jön össze a család, itt néznek TV-t, itt fogadják a vendégeket. Rosszabb esetben itt alszanak a szülők, ha nincs elég hálószoba a lakásban.

Ehhez képest Kanadában létezik a family room intézménye, ami nagyjából a magyar nappali szobának felel meg és ezen kívül van az ún living room, ami a nevével ellentétben nem a mindennapi életet szolgálja, hanem ez az ún. “tiszta szoba”, ahol inkább a formálisabb összejöveteleket tartják, tehát a kanadaiak itt ülnek le a vendégekkel. Ez a szoba tehát általában szebben van berendezve, mint a family room, drágább a kanapé, több a díszpárna és más kiegészítő.

A Wikipédia szócikke szerint a határok azért rugalmasak és gyakran elmosódnak a family room és a living room között. Munkatársaktól hallottam, hogy egy normál hétköznapon gyakran az történik, hogy a férj az egyik szobában nézi a hokit vagy kosárlabdát, a feleség meg a másik szobában valami neki tetszőt.

Jelenlegi házunkban is van mindkét szobából egy-egy, de a bejárathoz közelebbi living-room-ot mi nem rendeztük be, hanem azt használjuk dolgozó szobának. Egy kanadai ezt valószínűleg nem értené és csak nézne, hogy mi ez a nagy üres hely a lakás legjobb fekvésű szobájában. Mi azonban nem éreztük úgy, hogy érdemes lenne berendezni még egy nappalit pár ezer dollárért, amikor van egy teljes értékű nappalink a ház másik sarkában.

4. Belmagasság

Észak-Amerikában minden üzlet és minden marketingelhető és kötelezően marketingelendő. Így tesznek az építettők, akik extraként kínálják, hogy egy lakás vagy ház belmagassága az átlagosnál nagyobb.

A 8 lábas (240 cm) szoba belmagasság a megszokott, bár sajnos a high-rise-okban ennél kisebb belmagassággal is egyre gyakrabban lehet találkozni. Először én sem értettem, hogy miért érzem magam úgy egy toronyház lakásában, mintha egy cipősdobozban lennék, de aztán rájöttem, hogy azért, mert a belmagasság szokatlanul alacsony volt. A cél nyilvánvaló hiszen így 20-30 emeletnél 2-3 emelettel többet lehet ugyan annyi betonból kihozni és eladni.

Toronyház belmagasság:

Untitled

Átlagosnál nagyobb belmagasság, szerintem kb 9 láb:

transitional-kitchen

Ha tehát egy eladásra váró házban a belmagasság nagyobb, mint az átlagos 8 láb, azaz mondjuk 9-10 láb, akkor azt biztosan látni fogjuk a hirdetésben és persze az árban is, mert a nagyobb belmagasság miatt a lakás tágasabbnak tűnik és ez egy olyan tulajdonság, amiért itt több pénzt szoktak kérni.

5. Mosókonyha

Mint említettem, ezen a kontinensen hagyományosan praktikus az emberek megközelítése. Hely van bőven a házak többségében, minek tehát a fürdőszobát összekeverni a mosodával… Ezért akárhány kanadai házban jártam eddig, ott minden házban volt egy külön mosókonyha/szoba. Ritkábban az emeleten a hálószobák mellett, többnyire a földszinten egy rosszabb fekvésű sarokban, esetleg lent a pincében.

A rental building persze megint kivétel, mert gyakran ilyen helyen még egy kompakt mosógépnek sincs hely, marad tehát a közös mosoda a ház aljában. A kertváros azonban szerencsére más.

Az is jellemző, hogy ha van mosókonyha, akkor ott elfér egy bálna nagy mosógép és egy szárítógép is, illetve itt van az a mély mosdó is, ahol a felmosó vödröt lehet megtölteni.

Az azért ritka, hogy a mosókonyha ennyire stílusos legyen, mint a következő képen.

BBQBX5u.img

6. Fűtés és légkondi

Mond valamit a magyar háztulajdonosoknak, hogy forced-air vagy más néven central-air típusú fűtés? Nekem sem mondott semmit korábban.

Ez egy nagyon gyakori fűtési megoldás, mondhatni szinte egyeduralkodó. Van egy gázkazán a pincében, ami egy hőcserélőn keresztül felmelegíti a levegőt, majd egy nagy ventillátor befújja a meleg levegőt a légtechnikai járatokba. Mivel a fal nem tömör, hanem többnyire gipszkatron, ezért a falakban simán elvezetik a légcsatornát és minden szobában, mérettől függően van 1 vagy 2 befújó nyílás.

Pozitvumok:

  • Meleg a lakás? Igen.
  • A kazán kipufogója csak simán kivezetésre kerül a lábazaton keresztül (hiszen a pincében van), semmi kéménykedés a teljes házon át. (Mondom, itt nem komplikálják a dolgokat)
  • A légcsatornák egyszerű megoldást kínálnak arra, hogy egy központi légkondit rákötve az egész ház teljesen légkondícionált legyen. Nem kell N+1 split klíma, pláne nem ablak klíma, amit utálok.

Negatívumok:

  • A szobák hőmérsékletét nehéz szabályozni, a befújó nyílás csak nagyon tág határok között képes a beáramló levegő mennyiségét szabályozni. Nálunk pl az emeleten érezhetően hidegebb vannak annak ellenére, hogy lent az összes befúvó nyílás lényegében le van zárva.
  • A légcsatornákat rendszeresen takarítani kell, ami mondjuk félévente 100 dollár költség, plusz ha egyszer bekerül a telefonszámod a körforgásba, akkor rendszeresen szupergáz duct cleaning marketing hívások várhatók. Folyamatosan.
  • A levegő befúvás sajnos hallható zajjal jár.
  • Télen szuperszáraz lesz a lakás levegője, állandóan párologtatni kell.

Joggal kérdezitek, hogy mi a helyzet a radiátoros fűtéssel. Olyan itt csak a régi mondjuk 100-50 év közötti házakban van. Káááár…

Padlófűtés? Haha, az itt nagyon ritka, igazából valami földön túli extraként kezelik a házépítésnél. Hogy miért? Faházba vizes csöveket? Ugye emlékszel amit az előző írásban a csőtörésről mondtam? Errefele ez a legkomolyabb veszély a házakra nézve a tűz után. Fát darabolni, szögelni sokan tudnak. Atombiztos padlófűtést építeni? Nos az több szakértelmet kíván, tehát drága.

7. Azok a tágas kertvárosi utcák

Imádom a tágas kertvárosi utcákat. Kanadában nem jellemző, hogy az emberek a porta minden négyzetméterét körbe kerítsék és ezért a front yard 99%-ban kerítés mentes.

Gyakran máshol sincsen kerítés a telken és az eredmény egy szuper tágas utca, rendezett előkertek, bokrok és virágágyások, melyek tavasztól-őszig gyönyörködtetik a szemet.

Mégis miért alakult ki ez a szokás? Alapvetően a biztonság és a bizalom miatt. Az emberek nem kószálnak más telkén, ha akarnák, akkor a kerítés valószínűleg nem tartaná vissza őket. A gyerekek lehajítják a bringát az út szélén és az ott marad másnapra is.

Még Torontóban is láttam olyat a belvárosban, hogy a condo-ban a földszinti lakások ajtaja mellett ott van az 1.000 dolláros barbecue szett és ez sem nem tűnik el. Ezért is lehet a kanadai kertvárosi utca olyan, mint az amerikai filmekben láthatunk.

Ancaster_suburbs

8. Adó

Adó mindenütt van a világon, de lakóingatlan adó Magyarországon nincsen (egyelőre). Magyarországon is kell adót fizetni a nyaraló után, de Kanadában minden ingatlan után komoly adót kell fizetni, ami az önkormányzat egyik fontos bevétele.

Egy családi ház adója Waterlooban (ON) 5.000-6.000 dollár (!) is lehet évente, ami havonta 400-500 dollár kiadást jelent a családi kasszából. Ezért cserébe az alapvető önkormányzati szolgáltatásokat kapja az ember, mint az utak javítása, hókotrás, oktatás, szemétszállítás, stb.

Kezdetben nem értettem, de az emberek gyakran downsize-olnak, amikor nyugdíjba vonulnak, azaz eladják a nagy családi házat és vesznek egy fele akkora townhouse-t. Hogy miért? Az ingatlan árkülönbsége jó kiegészítés a nyugdíjhoz és a kisebb ház adója fele akkora, mint amit korábban birtokoltak. Jah, hogy 20-30 évig benne éltek korábban? Ok, de ki akarja a nyugdíja jelentős részét adóra költeni? Mondtam, hogy itt praktikusabban gondolkodnak az emberek.

Így laknak a kanadaiak – 1. rész

Másfél év kanadai élet alatt összeállt bennem egy kép a kanadai kertvárosi építészettel és úgy alapvetően az élettel kapcsolatban. Lássuk az én szubjektív szűrőmön keresztül, hogy miben különböznek a kanadai otthonok a magyar házaktól.

1. Ha valami működik, akkor ne javítsd meg!

Ez a mondás igaz egész Észak-Amerikára. Európából nézve az USA és Kanada modernnek és haladónak tűnik, itt élve viszont az látszik, hogy mennyire konzervatív a világ ezen része. Ez a házakra és otthonokon belül is igaz sok mindenre, azaz a házak alaprajzától kezdve a villanykapcsolókig.

Igen, a villanykapcsoló és a mennyezeti ventillátor. Az USA-ban és Kanadában a képeken látható típusokkal lehet találkozni. 40 éve is pont így néztek ki. Vannak persze szép és forma tervezett dolgok Észak-Amerikában, de egy új házat még ma is simán megépítenek úgy, hogy ezeket a kiegészítőket rakják be.

Hogy ezt miért emelem ki? Magyarországon van kb végtelen fajta ház, Kanadában pedig lényegesebb kevesebb eltérés van a házak között, azaz a egyéniség kevesebb, de talán pont ezért a tervezés és a komfort nekem valahogy jobban összeáll. Igaz volt több évtizedük mire ide eljutottak.

2. A családi ház szerkezete fából van

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tudtam persze, hogy Észak-Amerikában főleg így építkeznek, de azt gondoltam, hogy csak van tégla ház is, ha a polgár olyat akar. Aztán rájöttem, hogy vannak tégla házak, de azok 1910-ben épültek.

Kilenc hónapja élünk egy pont ilyen házban és ennyi idő után azt látom, hogy ezek a házak a szerkeztük ellenére funkcionálisan kb olyanok, mint egy európai téglaházak. Ha nem laksz mondjuk tornádó vagy áradás veszélyes helyen, akkor nem sok különbséget fogsz észrevenni benne lakva.

Annyi különbség minden esetre van, hogy a karbantartás sokkal fontosabb, mint egy téglaháznál. Ha bárhol bejut a víz, legyen egy repedés a falon vagy belső ázás, akkor jöhetnek a hangyák és jön a falak mögött a penész amitől itt rettegnek, tehát csökkenti a házad értékét. Ha tehát itt eltörik egy cső, akkor ki kell bontani a gipszkartont és azonnal ki kell szárítani a falat, hogy elkerüld azt, hogy a házad tönkre menjen.

Nem érdemes kamuzni, mert ha eladod a házad és kiderül később, hogy tudtál a dologról, mert előkerül egy számla, levelezés, stb, akkor az új tulajdonosok évek múlva is beperelhetnek és nagyon komolyan ráfázol.

Jah és még valami: mi egy 30 éves házban élünk és azt eléggé utálom, hogy ha valaki megmozdul az emeleten, akkor azt nem túl zavaróan, de a ház másik sarkából is lehet hallani, mert nem olyan “feszes” az egész, mint egy tégla ház beton és béléstest födémmel. Állítólag, ha feltéped a padlószőnyeget és lecsavarozod újra a padlót, akkor csökken a rezonancia, de ez költséges dolog még errefelé is.

3. Ez a tégla nem az a tégla

Egy tégla ház van a képen?

30721163_1

Nem igazán. Ez is egy favázas ház, amit körbefalaztak egy kb 5 centis tégla borítással, ami erősen hasonlít az óhaza, azaz az Egyesült Királyságban látható ténylegesen téglából épült házakra.

Itt a külső borító tégla alatt párazáró fólia van, mostanában többnyire Tyvek-et használnak (igen, ebből van a Szigetes karszalagod is). E mögött van a “fa” OSB lap vagy újabban egy szintetikus műanyag-szerű lap, mögötte kőzetgyapot szigetelés, egy nejlon fólia és azon túl csak a belső gipszkarton.

NA_Tyvek_BE_Install_Window_Thumbnail_690x345

A teljes tégla borítású ház jól néz ki, de van egy még jellemzőbb megoldás, amikor kívülről csak az alsó szint tégla és az emeletet pedig műanyag “lambériával” borítják be. Ezt itt úgy hívják, hogy Vynil Sliding. Ez a borítás sokkal olcsóbb és csak évtizedek múlva kell hozzányúlni újra. Mondjuk szerintem elég gázul néz ki, lásd a következő képen.

pros-cons-vinyl

4. Bitumenes zsindely

A magyar tetőkön cserép van. Pont. Itt a tetőkön zsindely van. Pont.

Na jó, már itt is elkezdték használni a rozsdamentes hullámlemezes megoldást, de mondjuk 1.000 házból 1-en van, mert ez jóval drágább a zsindelynél. Cseréptetőt pedig még nem láttam sehol.

IKO-Armourshake-Asphalt-Roofing-Shingles

A zsindely tető (shingle roof) típustól, dőlészögtől és elhelyezkedéstől függően 15-25-évig bírja és ez pont elég nekik. Ez is jól mutatja az Észak-amerikai hozzáállást.

Azaz minek építsünk házat és tetőt 100 évre, ha úgy is kb 10-20-30 évig fogunk benne lakni. Itt az emberek gyakrabban költöznek, nem ragaszkodnak a tárgyi dolgokhoz annyira, mint a világ más részein és az anyagi megfontolás pedig nagyon fontos. Felesleges tehát valami szépet és jót építeni valaki másnak, aki majd a volt házadban lakik utánad. Az a valaki majd megcsinálja olyannak, amilyennek akarja.

Ha a tulaj a tetőt nem hagyja leromlani, azaz pár évvel korábban cseréli, mint ahogy abszolút szükséges lenne, tehát az alatta lévő fa borítás jó állapotban van, akkor egy ekkora ház tetejét egy tetőfedő brigád 2-3 nap alatt teljesen kicseréli és a ház árához képest nem jelentős a költsége.

Érdemes azonban a tetőt cserét illetően időben lépni ha szükségessé válik, mert ugye emlékszel még mit írtam a beázásról…

5. Pince

Ahány házban jártam eddig, mindenütt volt pince. No nem csak a krumplinak, hanem a legtöbben a pincében kialakítanak plusz hálószobát és fürdőszobát a vendégeknek, ami mondjuk Torontóban simán ki is adnak. Kitchener-Waterlooben ez nem annyira jellemző (még).

A pince a hagyományos helye a recreation-roomnak. A kanadai családok betesznek ide egy nagy kanapét meg óriás TV-t, vagy simán egy moziszobát, vagy szaunát, ping-pont és csocsóasztalt, bárpultot és ha elég nagy a ház, akkor mindezt egyszerre.

A tél hosszú, jó egy ilyen hely, ahol lehet lógni a családdal, gyerekekkel, esetleg barátokkal. Jah és a pincét nem számolják bele a lakás hivatalos alapterületébe, ami e nélkül is jóval nagyobb mint Euróbában. A mi bérelt házunk két szintje kb 180-200 nm, ehhez jön még kb 60 nm pince, de ez egy régi ház és a pince max raktárnak jó jelenlegi állapotában.

760b2e38edaf1b6ac7de0b2e76ca470c

contemporary-basement

Ha egy pincének nagyobb ablakai vannak, esetleg ún. walk-out basement, azaz ki lehet menni a kertbe (mert a telek mondjuk egy domboldalon van), akkor az külön extra és ez a ház árában is érződik.

Ezen túl mindig a pincében van a kazán szoba (furnace room), ahol megtaláljuk a gázkazánt és légtechnikai csatornákat, a gázmelegítésű bojlert, néha a mosókonyha (laundry room) is, meg persze egy csomó pakoló hely, amit jól meg lehet tömni cuccal.

6. Garázs

Amikor Isten a kanadai házat teremtette, akkor mielőtt a 7. napon megpihent, még létrehozta a dupla garázs intézményét. 10 év tető nélküli autóbeállós élet után imádom a dupla garázst. A kocsi hamar felmelegszik reggel és ami igazán fontos, hogy nem kell reggel jeget és havat kaparni az autóról.

Idén volt olyan egybefüggő 6-8 hét télen, amikor minden második nap havazott, szóval bőven elég volt a kocsibeállót a járdát letakarítani. Az autó szép tiszta maradt, ha nem számoljuk a vastag sóréteget az útról.

Persze nem minden kanadai háznak van dupla garázsa, de egy bizonyos méret felett, 200-240 nm környékén már elég valószínű.

Erről már írtam, de attól még, hogy ilyen szép nagy garázsok vannak Kanadában, a szomszédok simán kint parkolnak egész télen a garázs előtt, mert a garászban ott van egy csomó felesleges és kevésbé felesleges cucc és ha akarnak, akkor sem tudnak mind a két autóval beállni.

7. Patio, azaz deck, azaz terasz

A hosszú tél miatt a kanadai emberek alapvetően jobban értékelik a késő-tavasz, nyár és kora-ősz intézményét. Ilyenkor sokat vannak a szabadban, tehát felénk a családi házhoz mindenképpen hozzátartozik a minél nagyobb deck, azaz magyar polgári nevén a terasz, melyek közül 100-ból 99 db fából van. Az egyszerűbbek simán csak étkezéshez és grillezéshez szolgálnak helyszínül, de több helyen láttam már jacuzzi-t, amit itt hot-tub-nak hívnak vagy akár egy kisebb medencét.

2a5ed0c8239c6134d0e826a1b6cef724

fidabohra_img2_edit (2)

A helyiek viccelnek azzal, hogy plusz 10 fokban már indul a patio szezon, de elég sokan vannak akik ezt komolyan is veszik. Ekkor előkerülnek a gáz BBQ szettek és bár nem ülnek ki egy hosszú ebédre, de a húst simán megsütik a hétvégén, de akár este munka után is a vacsorához.

A patio élet annyira komoly dolog, hogy több újság is létezik erről a témáról, igaz ezek az USA és kanadai piacra együtt készülnek, szóval nem csak a kanadai piac tartja el őket.

 

9 tipp kanadai önéletrajz íráshoz

Mostanában volt szerencsém megnézni néhány resumét – barátokét és ismerősökét, akik megbíztak bennem és tanácsot kértek. Arra gondoltam, megosztom az általánosabb tanácsokat itt, a blogon is, hátha hasznos lehet az olvasóknak is.

Először arról, honnan szereztem ezeket az ismereteket, és milyen korlátai lehetnek az alábbiaknak. Még kis hazánkban a kétezres évek eleje óta foglalkoztam kiválasztással, először vezetői szerepben, elég toborzás-intenzív területeken (call center pl), később HR tanácsadóként segítettem cégeket, és egyéni karrier-tanácsadással magánszemélyeket is. Még a bevándorlásunk előtt elvégeztem egy torontoi non-profit cég önéletrajz-írás és LinkedIn tanfolyamát, elsősorban szakmai érdeklődésből, de személyes tanácsadást és mentoringot is kaptam, szóval személyes tapasztalás is volt benne. Érkezésünk után pedig egy úgynevezett bridging programmal kezdtem a karrieremet. Ez a rengeteg szakmai ismereten túl – pl munkajog, szakszervezeti jog és munkabiztonság – egy álláskeresési tréninget is tartalmazott. Mivel HR-esek voltunk, jó sok ismeretet megosztottak velünk a program szervezői és oktatói a miértekről, a háttérről is. Volt pl vendégelőadó az egyik legnagyobb ATS (automated tracking system) rendszer fejlesztőjétől, akit megbombáztunk mindenféle kérdésekkel – írok meg erről alább. És sok más gyakorlati szakember is. Innen a tudás – a 2 tanfolyam és a háttérismeretek segítettek összerakni egy képet arról, milyen pályázatok lehetnek sikeresebbek.

És akkor néhány korlát: mindezeket Ontario tartományban tanultam. Előfordulhat hogy más tartományokban más elvárások vannak. A munkajogi szabályok biztosan eltérőek, ezt tapasztalom a munkám során is, ahol részben Québec-i üzleti területet támogatok. A másik, hogy nem recruitment területen helyezkedtem el. Az első munkahelyemen kaptunk egy kiválasztási megbízást és ennek köszönhetően végigcsináltam egy komplett kiválasztási folyamatot – előszűréssel, telefonos interjúkkal, profil összefoglalókkal; de ez azért nem szignifikáns tapasztalat. Az aktuális munkakörömben szoros együttműködésben dolgozom a kiválasztási csapattal, ezért ismerem a folyamatot, de a praktikákra nincs rálátásom.

Ha még mindezek ellenére is tovább olvasol, itt jönnek a tanácsok ;-).

 

Tipp #1 Formátum

1 és 2 oldal közötti, Word vagy pdf formátumú, jól tagolt, tömör-velős önéletrajz a menő. Ha Word, akkor semmi ne kerüljön az élőfejbe vagy élőlábba – az ATS miatt. Ugyanezen okból nem használunk már nagyon összetömörített 1 oldalas önéletrajzokat sem. Ez akkor volt hasznos, amikor emberek olvasással végezték az előszűrést, és 4 másodperc jutott egy pályázatra. Ma már egyre kevesebb az emberi beavatkozás az előszűrésben (ahogy itt mondják, there’s no human left in human resources).

Az internetről lehet letölteni template-ket, ez segít a formázásban. Érdemes észak-amerikai, vagy kanadai mintákat keresni. Az EU önéletrajz nem annyira fog működni itt.

Amit mindenképpen tartalmazzon a resumé:

  • Alapdatok: név, lakóhely (város), telefonszám (kanadai, vagy legalábbis +1 kezdetű), email cím, linkedin profil
  • Rövid, összefoglaló 1 mondat: kié ez az önéletrajz? Nem a reklám kedvéért, csak hogy adjak egy mintát, az enyém pl ez volt:
    Human Resources Business Consultant with 6+ years of broad experience and wide knowledge of financial services operations.
    A “broad experience” a külföldi munkatapasztalat pozitív átkeretezése – lehet bátran használni!
  • Készségek
    Bullet pontos felsorolás kerüljön ide, és lehet nyugodtan nagy jelzőket használni, ilyenekkel érdemes kezdeni a mondatokat:
    Expert in / Proficient in / Strong background in / Extensive .. experience / Exceptional .. skills / Excellent .. skills / Known to be ..
  • Munkatapasztalatok
    Részletek a tipp #5-ben
  • Végzettségek
  • Önkénteskedés – nagyon szeretik, ha ilyen tapasztalatod is van. Ha van gyereked, az iskolában mindig van lehetőség erre.
  • Egyéb készségek – nyelvismeret, számítógépes ismeretek, jogosítvány (ha a készségek között nem szerepel

Ontarioban az önéletrajz elnevezése: resume. Egyik bridginges csopitársam Saskatoonban helyezkedett el, ott a CV elnevezés az elterjedtebb. Ez lehet egy tartományok közötti különbség, és ilyen alapon az elvárt tartalom is lehet különböző. Ezért fontos, hogy kutassunk a megcélzott tartományban is a témában, ha az nem Ontario. Meg egyébként is, senkinek ne higgyetek el semmit, még nekem sem, ahogy Feldmár mondja ;-).

Tipp #2 Kulcsszavazás

Mi ez az ATS és miért érdekel minket?

Ezek a rendszerek az előszűrést végzik el, megkímélve a toborzókat az önéletrajzok olvasásától. A legtöbb rendszer könnyen paraméterezhető, és nem ritka az öntanuló funkció sem – nemrég volt is egy hír, hogy a google rendszere diszkriminálni kezdett egy kisebbségi csoportot – gyorsan le is állították. Az álláshirdetés kihelyezésekor a kiválasztással megbízott szakembernek két fő döntési pontja van: 1. Kulcsszavakat állít be, vagy 2. Az álláshirdetés szövegét, vagy ez ehhez hasonló belső dokumentumot használ az összehasonlításhoz. A 2. megoldás gyorsabb és könnyebb, nem kell tesztelni, ezért sokan használják. Az 1. megoldás esetén sem maradunk muníció nélkül: a kulcsszavak az állás betöltéséhez szükséges legfontosabb végzettségek, tapasztalatok, készségek közül kerülnek ki – ezek pedig megtalálhatóak az állásleírásban.

Mit jelent ez az álláskeresők szempontjából?

Két fontos dolgot. Egyrészt, kulcsszavazni kell a pályázatokat. Másrészt, minden hirdetéshez célszerű hozzáigazítani a pályázatot. Ez azt jelenti, hogy – ideális esetben – minden egyes pályázat különböző lesz. Ez rengeteg munka, ezért adok majd egy egyszerűsítő tippet is, de jöjjön előbb a perfekcionista verzió:

  • az első és legfontosabb lépés: győződjük meg róla, a munka nekünk való. Hogyan? Ideális esetben megfelelünk a követelmények legalább 70%-ának.
  • Ezután kikeressük az állásleírás legfontosabb kulcsszavait. Ezek lehetnek: szakmai kulcsifejezések, elvárt tapasztalatok, végzettségek, készségek. Mindenképpen gyűjtsük ki az ismétlődő szavakat/kifejezéseket, igéket is. A szuper-perfekcionisták a vállalat weboldalán is körülnézhetnek, és gyűjthetnek a céges kultúrára vonatkozó szavakat – milyen tulajdonságokat tart fontosnak a cég önmagával kapcsolatban, mit ír önmagáról, mint munkáltatóról
  • Majd a kigyűjtött kulcsszavakat beledolgozzuk a resuméba. Mindegyiket. Olyan apróságokra érdemes figyelni, ha pl 5 év tapasztalatot várnak el valamiben, akkor 5-ös számnak szerepelni kell a resuméban. Nem lehet 6, ha 6 éved van, az 5+. Az elvárt készségeket (skills) kivétel nélkül írjuk be. Na jó, nem mondom, hogy hazudj az önéletrajzodban – ezért nem maradhat ki a “nekem való-e?” kérdés mint 0. lépés.
  • Amint késznek gondoljuk a szöveget, olvassuk át alaposan még egyszer az egész dokumentumot. Győződjünk meg róla, nincs benne értelmetlen mondat, elírás, helyesírási hiba. Ne feledjük, a pályázatunk angol anyanyelvű pályázók profin megírt önélatrajzaival fog versenyezni.

És az egyszerűbb lehetőség

Ez akkor használható, ha egy bizonyos munkakörre szűkített a keresés. Például ha projekt menedzser állásokat keres valaki (mint az én férjem annak idején), akkor készíthet egy master resumét. Ez is hasonlóan készül, kb 10-15 álláshirdetést alaposan átböngészve, és megkeresve a legfontosabb kulcsszavakat, és azokat elhelyezve az önéletrajzban. Ezután lehet tömegesen küldeni a mastert minden projekt menedzser lehetőségre.

Az ilyen tűpontos célzást egy bizonyos pozícióra a munkáltatók is kedvelik.

Tipp #3 Releváns legyen!

A munkáltató szempontjából ideális az a jelentkező, aki pontosan abban szerzett tapasztalatot, amire a munkakörben szükség lesz. És pontosan azt szeretné csinálni, ami az álláshirdetésben szerepel. Ezt annyira komolyan gondolják, hogy sokszor – szerintem teljesen irracionálisan – inkább nem vesznek fel senkit, ha nincs megfelelő tapasztalattal rendelkező jelentkező. És az is előfordul, hogy olyan sokáig keresik az új munkatársat, hogy ezalatt egy kevésbé tapasztalt munkatárs megtanulhatná, amit az állás kíván.

Ami a jelentkező oldaláról fontos ebből:

  • Csak azokat a készségeket, tapasztalatokat szerepeltetjük az önéletrajzban, ami releváns az állás szempontjából.
  • Azokat viszont kiemeljük, részletezzük.
  • Általában nem relevánsak az állás betöltéséhez nem szükséges képzettségek sem, pl én nem tettem bele a HR-es pályázataimba a jógaoktató végzettségemet.
  • A magyar nyelvtudás szintén nem jelent előnyt itt, a “bilingual” arra vonatkozik, ha valaki angolul és franciául is beszél.
  • Ugyanígy az angol nyelvtudást sem kell beleírni, vagy nyelvvizsgákkal alátámasztani. Ha angolul írtuk a resumét, feltételezik, hogy beszéljük a nyelvet. A telefonos interjúból úgyis kiderül majd, milyen szinten.
  • Ha írunk cover lettert (nem szükséges, csak ha kérik), arról győzzük meg a munkáltatót, hogy pontosan ezt az állást keressük. Hátrányt jelent a folyamatban, ha azt a látszatot keltjük hogy a munka számunkra előrelépés, vagy épp visszalépés lenne.
  • Az önéletrajzunkból is úgy látszódhat, nem a megfelelő szinten pályázunk – érdemes ezt is elkerülni. Ezt a saját bőrömön tapasztaltam, amikor kezdő szintű munkakörökre jelentkeztem sok év tapasztalattal. Ilyenkor azt döntsük el, van-e bátorságunk megpályázni ugyanazt a szintű munkakört, amit Magyarországon (vagy máshol) végeztünk. Ha nincs, inkább “butítsuk le” az önéletrajzot.

Tipp #4 Így kerülhető el a diszkrimináció

Kis hazánkban szokás fotót és személyes adatokat elhelyezni a resuméban. Itt egyiket sem várják el. Nyugodtan kihagyható az önéletrajzból az életkor, születési dátum, családi àllapot, vagy arra utaló jelek pl gyermekkondozási évek a tapasztalatok között. Helyette írjuk be a kurzust, amit a gyes alatt elvégeztünk, vagy ha túl hosszú/sok lenne a hiányzó időszak, használjunk funkcionális életrajzot.

Vannak olyan tanácsadók, akik szerint a teljes címet érdemes szerepeltetni a resuméban. Személy szerint ezt kifejezetten nem javaslom. Épp elég, ha a telefonszámunk spammerekhez kerül, nem tudhatjuk, ki és milyen célból hirdette meg azt a szupernek látszó állást. Ez volt az adathalászoknak szóló tipp, hogyan szerezhetünk ingyen leadet ;-).

Az interjúk során valószínűleg NEM fognak diszkriminációra okot adó kérdést feltenni, nem szokás. Ha mégis lenne ilyen, nyugodtan vissza lehet utasítani a választ – emiatt nem zárhatnak ki senkit a jelentkezők közül. Milyen információkat van jogod megtartani magadnak? Idézek a Human Rights Code-ból:

  • Age
  • Ancestry, colour, race
  • Citizenship
  • Ethnic origin
  • Place of origin
  • Creed
  • Disability
  • Family status
  • Marital status (including single status)
  • Gender identity, gender expression
  • Record of offences (in employment only)
  • Sex (including pregnancy and breastfeeding)
  • Sexual orientation.

Tipp # 5 Work experience

  • a pozíció elnevezéseket érdemes a meghirdetett álláshoz igazítani, így lesznek a tapasztalatok igazán relevánsak. Persze csak óvatosan, mert aztán lesz referencia ellenőrzés. (Tapasztalatom szerint a korábbi munkáltatók általában megértik az apróbb változtatásokat, de érdemes inkább előre egyeztetni, mint kész helyzet elé hozni őket.)
  • 10 évnél régebbi tapasztalatokat ki lehet hagyni a resuméból, már csak azért is, mert sok helyet foglalnak.
  • ha az álláshoz releváns tapasztalatunk 10 évnél idősebb, azt benne lehet hagyni
  • a kulcsszavazás a munkatapasztalatokra is vonatkozik: fejtsük ki a feladatokat, és csempésszük bele az álláshirdetésben talált kulcs-kifejezéseket
  • hasznos, ha eredmény oldaláról közelítjük meg a feladatokat – mihez járultunk hozzá, milyen eredményt értünk el, ha mérhető akkor számszerűen, mit sikerült csökkenteni/növelni?

Tipp #6 Minőség és mennyiség

A legnagyobb közhely, de igaz: a minőségre és a mennyiségre is érdemes koncentrálni. A statisztikák szerint 100 pályázatból 10 telefonos interjú és 1 betölthető állás lesz. Időben pedig 3-6 hónapos átlagos munkakeresésre lehet készülni – amennyiben nem túl nagy a verseny, és jól céloztuk be a magunkhoz illő munkakört. Szóval fontos a kitartás, a kis sikerek megünneplése, hogy lelkesen tudjunk tovább dolgozni a pályázatokon.

Önéletrajz tanácsadást akkor érdemes igénybe venni, ha már 100 resumét beküldtünk, és nem kaptunk választ. Vagy ha ingyen van :D. Ezt azért írom, mert PR vagy menekült státusszal is igénybe vehetőek ezek a szolgáltatások non-profit intézményeknél. Diákként az egyetemek career office-ában is. Használjuk ki! Személyre szabott tanácsadást kaphatunk.

Olyan fizetős szolgáltatást viszont, ahol egyszer megnézik és átírják a resumét, általában nem éri meg igénybe venni – hiszen úgyis minden pályázatnál hozzá kell majd nyúlni.

Tipp #7 LinkedIn

Érdemes fordítani egy kis időt és energiát a LinkedIn profil kifényesítésére is. Egyrészt, mert itt fogunk kapcsolatokat építeni a Tipp #8-hoz. Ezen túl használhatjuk a profilt passzív álláskeresési lehetőségként, mintha egy fejvadász cég adatbázisába töltenénk fel az önéletrajzunkat. Annyival jobb a LinkedIn, hogy később is szerkeszthetjük a profilt. Ráadásul számíthatunk arra is, hogy a recruiter és/vagy a leendő vezető rá fog keresni a LinkedIn profilra interjú előtt.

  • Ha többféle állásra is pályázunk, a LinkedIn profilt úgy érdemes kialakítanunk, hogy a tapasztalatok egyezzenek meg a resuménkban lévőkkel. Kevesebb részletet érdemes a LinkedIn profilba tenni az egyes pozíciókkal kapcsolatban, hogy ha összehasonlítják a pályázatokkal (bármelyikkel), ne legyen különböző. Sokszor elég a cégnév és a pozíció.
  • Itt lehetnek 10 évnél régebbi tapasztalatok is, különösen ha jól hangzóak vagy relevánsak ahhoz, amit keresel.
  • A bemutatkozó sort használd ki teljesen, arra néznek elsősorban a toborzók. Írd bele ide azt is, ami szerenél lenni – ha többféle állást pályázol, akkor vagy minden állás elnevezést beleírsz ide, vagy találsz egy összefoglaló kaptegóriát. Ja, és ne tévesszen meg, hogy oda az aktuális pozíciót várja a rendszer, nyugodtan szinesítsd ki, mert a versenytársaid is ezt csinálják majd.
  • A neved után is tedd be az összes releváns akadémiai rövidítést, meg ami a diplomádhoz tartozik. Ha ismert nemzetközi certificate-d is van, kerüljön oda az is. (Bachelor: BA vagy BSc, Master. MA vagy MSc)
  • Próbálj szöveges ajánlásokat is szerezni ismerősöktől. Egyszerűen megkérhetsz néhány volt vagy jelenlegi munkatársat, hogy írjanak rólad, vagy írj Te is másokról, és néhányan viszonozni fogják.
  • A skilleket foyamatosan szerkeszd, ahogy térképezed fel, milyen készségeket várnak el a keresett pozíciókban. Minden készséget keress ki, add hozzá a profilodhoz. Folyamatosan endorse-olj másokat, így téged is fognak.
  • Ha átkattintasz a jobs menübe, találsz ott egy ilyet – “let recruiters know you’re open” ezt kapcsold be. Ha recruiterek aktív szűrést csinálnak, könnyebben találnak rá a profilodra, és fogsz kapni megkereséséket.
  • Állítsd át a linkedin URL-edet egyedire. Nem akarok egyetlen youtubert sem reklámozni, inkább javaslom, hogy írd be a “shorten linkedin url” keresőszavakat a youtube keresőbe, és válassz egyet – bámelyikből megtanulhatod 2-3 perc alatt, hogyan tudod átállítani.

Tipp #8 Networking

Azt is választhatjuk, hogy nem szenvedünk a pályázgatással. Aki szeret ismerkedni, és elsőre általában jó benyomást kelt másokban, annak mindenképpen ezt a módszert – és akár csak ezt (!) ajánlom. Egyes munkaerőpiaci kutatások szerint az állások kb 60%-át sosem hirdetik meg. Helyette a dolgozók ismeretségi köréből töltik be. És nem, itt most nem urambátyám rendszerre kell gondolni, hanem a professzionális kapcsolatok kihasználására. Példaként elmesélem Malini barátnőm történetét.

A bringing programon hangzott el, hogy a “hideghívások” és az ún. információs interjúk is hozzásegíthetnek az álláskereséshez. Malini rögtön belevágott: hideg megkereséseket írt LinkedInen, olyan bemutatkozó emaileket, amiket az ismerősnek jelöléskor lehet elküldeni az “I’d like to add you to my professional network” helyett. Merthogy ezzel a sablonszöveggel soha többet ne küldj meghívót, meg ismerősnek se! Malini teljesen kihasználta a rendelkezésre álló karaktereket, nem volt pushy, nem kért munkát, csak hogy összekapcsolódjanak. Amikor elfogadták az invitationt – és meglepően sokan elfogadták, küldött egy második levelet. Ebben azt kérdezte, találkozhatnának-e egy “coffee chat”-re, ami kb 30 percet venne igénybe? Azzal indokolta a kérést, hogy nemrég költözött a városba (nem azt írta h az országba!) és szeretné feltérképezni a piacot a szakmájában. Itt jött a második meglepetés: 10ből 3 ember beleegyezett. Egy héten belül. Ezután felkészült kérdésekkel, számítva arra, az emberek szeretnek magukról, a saját karrierútjukról mesélni. És kinyomtatott egy resumét is, hogy segítseget kérjen, hogyan módosítanák. Megvolt a három beszélgetés, utána mindenkinek irt egy köszönömöt. A következő hét hétben a 3-ból 2 beszélgetőpartner is megtalálta egy-egy pozícióval. Kikerülve az előszűrést és a telefonos interjút, rögtön a “hiring manager” asztalára juttatták a pályázatát. Hosszas interjú-sorozat után az egyik állást megkapta – egy startupnál.

Tipp #9 Álláskeresés Kanadán kívülről

Szinte mindenkinek megfordul a fejében, az Express Entry folyamat közben vagy helyett legegyszerűbb találni egy munkáltatót, akitől kapunk egy work permitet és így segít bejutni az országba. Írok néhány gondolatot erről is.

Hiányszakmák esetén lehetséges ez a módszer is, hiszen a munkáltatók valóban nem találnak alkalmas munkavállalót elérhető közelségben. Ilyen esetben hajlandóak extra költségek (mert az eljárás a cégnek pénzbe kerül) és kellemetlenségek (mert az ügyintézés és a külföldről toborzás sokkal nehezebb, mint a helyi) vállalására is. A hiányszakmákat a tartományok számon tartják, és előbb-utóbb felveszik a hivatalos hiányszakmák közé. Ilyen végzettséggel/tapasztalattal rendelkezők számára tartományi programokat indítanak, ezek pedig plusz pontot jelentenek az express entry rendszerben. Ez pedig sokkal jobb, mint a céges szponzoráció, a zárt work permit csak addig van életben, amíg a vállalat foglalkoztatási szándéka fennáll. A munkavállaló sem tud munkahelyet váltani.

Minden más – nem hiány – szakma esetén a munkáltatók jogosultak megkérdezni, dolgozhat-e a jelentkező legálisan Kanadában. És fel is teszik a kérdést a pályázati felületen, ez praktikusan azt jelenti, hogy legális munkavállalói vízum hiányában nem fogadják a pályázatot.

how-to-write-a-resume-step-by-stepforrás: https://novoresume.com/career-blog/how-to-write-a-resume-guide, ahol további klassz tippek olvashatók