Meanwhile in Canada

Bocs, hogy megint a téllel jövök, de a végén lesz kanadai humor is ígérem. Téli humor.

Most olvastam, hogy ezen a télen átlag feletti mennyiségű csapadék esett dél-Ontarióban. Ez nekem már elég korán feltűnt, mert több havat lapátoltam december óta, mint előtte összesen az életem során. :-]

Az utóbbi 1 hónapom különösen kellemetlenül telt. Amikor Kubában  voltunk, akkor volt egy teljes napos ónos eső, ezért a helyi iskola fenntartó “snowday”-t tartott, azaz a gyerekek otthon maradtak egy napra. Minket nem érintett, csak utólag hallottuk.

Amikor vasárnap megérkeztünk haza, akkor ez a jégpáncél fogadott a járdánkon és a kocsibeállón.

Majd az első munkahetünk úgy kezdődött, hogy a hét elején megint jött egy nagy havazás és egy napra megint bezárták az iskolákat. Mindketten itthon maradtunk home office-ban és Márk meg szépen eljátszott, úgyhogy nem volt vészes.

Ezt követően több napon keresztül törtük a jeget és mire a végére értünk, a következő héten megint jött egy ónos eső. Az iskolát nem zárták be, de szerintem szuper-indokolt lett volna. Én szeretek gyalog jönni-menni a suliba, de olyan korcsolya pálya volt a járdákon, hogy kb 1 hétig nem lehetett gyalogolni a környékünkön, ezért inkább autóba ültünk ehhez az 5 perces úthoz.

Az ilyen elhanyagolt állapot ritka errefele, ehhez az kellett, hogy kifogyjon az útszóró só a boltokból. Ontarióban az eddig elképzelhetetlen volt, hogy a tél közepén hetekig ne lehessen sót kapni, de most megtörtént. Ez annyira kiverte a biztosítékot, hogy még az újságok is elkezdtek róla írni, hogy mi a sóhiány oka. Nem Soros és nem Brüsszel, egyszerűen a nyáron volt egy pár hetes sztrájk a legnagyobb kanadai sóbányában, majd jött két ónos eső és elfogytak a készletek.

Végül kerítettem sót, 20 kilót kiszórtam és sikerült két napi munka árán feltörni a második ónos eső maradványát.

Ezen a héten ismét megkaptuk a dózist. Vasárnap és hétfőn 100 km-es szél és hófúvás volt, úgy remegett a ház, hogy azt hittem elvisz minket a szél. Majd mára megérkezett a következő 15 centi hó. Ma 2 órát kotortam a havat, elhatároztam, hogy őszre veszek egy házi hómarót.

Végül a humor.

  1. A kanadai ház tulajdonosok tudják, hogy a hókotró ELLENSÉG. Csupa nagy betűvel. Igaz, hogy az utat megtisztítják, de MINDIG akkor jönnek, amikor elkotortad a havat a kocsibeállóról. végigszáguldanak előtted és máris ott van egy 30 centis hógát, amit rohadt nehéz szétszedni. Pláne, ha hagyod összefagyni. Ha éjszaka jönnek, MÁRPEDIG MINDIG AKKOR JÖNNEK, akkor reggel maximum dinamittal tudsz kijutni a kocsiddal.

Ezért is készülnek az ilyen vicces képek.

a1828f29baf645c7195d70484a91729f

Ez pedig az eredmény. A képen nem én vagyok, hanem átlagos Kanadai Béla aki megtekinti a frissen takarított kocsibeállóját. Megjegyzés: télen igazából nem kell télikabátot viselni, csak az ellenséges propaganda terjeszti az ellenkezőjét.

15778489_10158137604095372_1462636167_o-1100x619

2. Helyi sajátosság, hogy a kanadai nagyvárosban van ún. Snow Route. Ezeket táblával jelölik, ami azt jelenti, hogy ha havazott, akkor a megjelölt út szélén tilos a parkolás, mert jönnek a hókotrók. Ha mégis ott felejted az autód, akkor az büntetést von maga után.

Szóval ez még tavalyi sztori, de jó. Néhány vicces személy Montreálban készített egy hóautót, mintha valaki ott hagyta volna a kocsiját, amit belepett a hó. A rendőrök vették a lapot, hagytak egy üzenetet a szélvédőn, mintha tényleg egy ‘ticket’-et adtak volna.

Akit érdekelnek a képek, az kénytelen lesz ide kattintani: CIKK

Megjegyzés: nálunk Waterlooban nincsen kijelölt Snow Route, ellenben ha az önkori bejelenti, hogy Snow Event van, akkor a kocsiddal nem állhatsz meg az utcán. Sehol. Azt nem tudom, hogy ezt betartatják-e és kapsz-e büntit ha mégis ottmaradsz valahol, de azért kemény, hogy egy napra egyszerűen betiltják a parkolást közterületen.

Mivel minden lakókörnyéken van egy mall, ezért lehet alternatívát találni, ha nincs kocsibeállód vagy garázsod, de az ilyen helyeken sem szeretik az éjszakai parkolást, a legtöbb helyen ki van írva, hogy tilos a parkolás éjfél és reggel 5 óra között. Akár el is vonathatják a kocsidat, de talán nem akkor, ha amúgy is Snow Event van.

Fantasztikus téli Kanada, azaz hogyan telelnek a kanadaiak

Kanadában van olyan hely, ahol a hó nem csak bosszúságot jelent, mint itt a városban. És nem is kell messzire menni érte, mert amiről ma írok, az Torontótól mindössze 2-3 órára északra található.

Októberben jártunk már a Haliburton Highlands-en, erről írtunk két cikkben is korábban: Irány Észak! és  Algonquin kirándulás.

Hálaadáskor ‘Minden’ városka mellett volt a szállásunk, ami fantasztikusan szép környék. Dombok, tavak, nyaralók és piros juharlevelek. Teljesen rabul ejtett minket a táj, ami pont olyan volt, mint egy giccses kanadai képeslapon. Ezért is fogadtuk meg, hogy idén télen visszatérünk.

Január végén két baráti családdal együtt kerekedtünk fel, a szállásunk a régió központjában Haliburton-ben volt. Ez Torontótól (normál esetben) kb 2-3 óra vezetésre van, nekünk Waterloo-ból legalább egy órával távolabb. Hálaadáskor ráadásul iszonyú volt a forgalom, hazafele 5 órát szenvedtünk az autóban. Gondoltuk, hogy januárban biztosan nem lesz ennyire durva, mert ilyen ki jár arra ilyenkor…

Nos ismét melléfogtunk. Előző nap esett a hó felénk, ezért az első 100 km-en igen havasak voltak a vidéki utak. Nem volt veszélyes, a négykerekes autónkban egy percig sem éreztem, hogy csúszkálnánk, de akkor sem lehetett 50 km/h-nál többel haladni.

Hát ezért: hóátfúvás és részlegesen hóval borított út valahol Waterloo és Orangeville között.

20190125_154848

Később a 400-as (észak fele vezető) autópályán pedig bekerültünk a péntek esti  csúcsforgalomba, majd mire eljutottunk a Lake Simcoe északi csücskéhez Orilliába, addigra ott is szakadt a hó. Itt vettem át a kormányt nyúzott feleségemtől, aki már 3 órája ült a volán mögött, hogy levezessem az út második felét.

Orillia után teljesen behavazott úton mentünk, néha olyan körülmények között, ahova téligumi és négykerekes autó nélkül elég veszélyes lett volna behajtani a tök sötétben. Én csak markoltam a kormányt és pislogni sem mertem. Végül 6 óra vezetés után, este fél 10-re csak megérkeztünk a házhoz, ahol barátaink már vártak minket hideg sörrel, meleg vacsorával és vigasztaló szavakkal. 😀

A ház és a táj este már nem mutatja meg magát:

20190125_193951

De reggel igazán jól mutat a közvetlen tóparti 4 hálószobás, óriási konyhás-nappalis cottage. Canada Winter Wonderland.

Haliburton-3420190126_112337

20190126_075930

Ezt látva nekem meg eszembe jutott a nagyszüleim által épített szanazugi ház, ahol ha ott volt a mi családunk és a két nagyszülő, akkor valakinek a lépcsőre kellett ülnie az esti tévézéshez. De ez Kanada, ahol minden nagy, úgyhogy bőven elfért a 6 felnőtt és 5 gyerek a házban.

Haliburton a ‘Cottage country’ része, ami egy nem hivatalos tájegység. A Torontóban és a Greater Toronto Area-ban lakó néhány millió ember előszerettel menekül ki a városokból annak a több száz tónak a partjára, ami a Lake Huron-t, Lake Simcoe-t és Lake Ontario-t összekötő képzeletbeli vonaltól északra található.

Ezen a környéken Balaton-szerűen működik az élet. A nyár és az ősz eleje nagyon intenzív, sokan nyaralnak erre, aztán a tél sokkal csendesebb, de akkor sem kihalt a táj.

Szombaton reggel sétáltunk egy nagyot a befagyott tó jegén a ragyogó napsütésben. A hőmérséklet -20-ról indult, de hamar ‘felmelegedett’. Mire térültünk fordultunk, már melegünk volt a nagykabátban.

A következő képen látszik, hogy a tó behavazott jegén motoros szánokkal száguldoznak végig a telelők. Először aggódtam, hogy vajon milyen vastag lehet a jég, mert a hótakarás miatt ez nem látszott, de aztán az egyik kis lékhorgász kunyhóban voltak kivágott lékek, és megláttam, hogy legalább 30 centi.

Ennyi már egy autót is megbír és később tényleg láttam olyan tavakat, ahol a horgászok a nagy pick-up truck-al odaálltak a kunyhójuk mellé. Ez a Balatonon a Hummereseknek nem jött be, de Kanada hóban és jégben jobban teljesít. :-]

20190126_101818

Haliburton-17

A kanadai tópart teljesen más, mint amit a magyar tenger partján lehet látni. Mivel több száz tó van ezen a környéken és nagy a terület, ezért a házak szellősen helyezkednek el, néha akár 50 méterre egymástól. A telek kellően nagy, kerítés sehol sincsen. A házak többségéhez van kis csónakház, ahol a kenukat, motorcsónakot, jetski-t tárolják.

A kanadaiaknak a tél is olyan időszak, amikor jól lehet időt tölteni egy tó partján. Lehet a kis jégre húzott házikóban lékhorgászni, síelni, korcsolyázni, motoros szánnal csapatni a befagyott tavon és a havas ösvényeken vagy csak egyszerűen a cottage-ban lazulni.

A következő képen az látszik, hogy az egyik szerény 500 nm-es ház tulajdonosai letisztítottak egy darabot a tó jegéből és kivilágítottak maguknak egy saját korcsolya pályát. Hangulatos.

20190126_180430

Mi is lazára vettük a menetet, a gyerekek sokat játszottak a ház körül a derékig érő hóban, de sokat voltunk bent is, mert ahogy eltűnt a nap a domb mögött akkor bizony megint -15 fok alá esett a hőmérséklet.

Mi felnőttek kipróbáltuk milyen ilyen hidegben hamburgert grillezni a szabadban (nem annyira jó, mint nyáron :-] ), majd tele hassal ültünk a kandalló körül és sokat beszélgettünk.

20190126_112846

Sajnos csak egy hétvégét töltöttünk a “vadonban”. Vasárnap délelőtt már pakoltunk és indultunk volna haza, de a három autóból csak kettő volt négykerék meghajtású és a Volkswagen Passat pajtás nem tudott kiállni a telekről a frissen hullott 10 centi hóban.

20190126_112651

Innen talán jobban látszik a dolog. Hó + emelkedő – AWD = GOND.

20190126_140214

Többféle trükköt kipróbáltunk, de végül az használt, hogy egyszerre 5 felnőtt ember tolta az autót. Összesen vagy 1,5 óra “mókázás” után sikeresen felküzdöttük magunkat és a gépet a domb tetejére. És juhéj, már indulhattunk is vissza Toronto-Waterloo irányba.

Márk aranyköpései

A kétnyelvűségnek rengeteg előnyös következménye van, kisgyermekek esetében is. Kutatók kimutatták, hogy a kétnyelvűség összefüggésben van a jobb tanulási eredményekkel; magasabb szintű emlekékezeti működést eredményez; és kreatívabb nyelvhasználatot.

Sőt, az alábbi kép forrása a Concordia University, akik ebben a kutatásban magasabb szintű elfogadást és diverzitást mutattak ki kétnyelvű gyerekeknél. (forrás: http://www.concordia.ca/cunews/main/stories/2015/01/13/how-bilingualism-affects-childrens-beliefs.html)

És persze sok a mellékhatás is – az egyik, szerintem legcukibb, amikor összekeverednek a nyelvek, a kifejezések. Egy ideje írogatom már az ilyen furcsaságokat – amíg összegyűlik egy bejegyzésnyi.

1. Márk iskolájában még az év elején volt téma a privát fürdőszoba-látogatás. Itthon is elkezdtük gyakorolni. Hogy jó példával szolgáljak, kopogtam a fürdőszoba ajtón mielőtt benyitottam volna. Márk így válaszolt:

– “Használt!”

2. Ez a pont nem is igazán tartozik a nyelvkeveredés kategóriába, de nagyon jellemző mostanában. Inkább az benne az érdekes, hogyan bontakozik ki a gyerekek érdeklődése, és találják meg hozzá az információkat, Márk konkrétan több forrásból és két nyelven elhangzó ismeret-morzsákat. Azon is mindig elcsodálkozom, milyen természetes a gyerekek számára, hogy bármire képesek lesznek felnőttkorukban. Amióta látogatjuk a tech múzeumokat – Torontoban az Ontario Science Center volt a kedvence, és itt Waterlooban is van egy hasonló, kisebb méretben: TheMuseum. Ezeken a helyeken látott először igazi működő gépeket és robotokat, és első pillanattól érdekelte a dolog. A múzeumokban mindenféle edukációs eszköz és előadás van, eleinte még megpróbáltuk lefordítani neki, amit hall, de egy ideje már nem kell. Elkezdte viszont mondogatni: “Egy olyan gépet/robotot fogok építeni..”

A múltkor vendégségben voltunk JJ barátunknál és feleségénél. A házigazda azt mesélte, hogyan ugrik az arcára a kb 15 kg-os macskájuk minden hajnalban. Márk azonnal megoldó-üzemmódba kapcsolt: kellene az emeletre vezető lépcsőre egy lift, onnan egy csalogató, ahol egy ketrec – én elvesztettem a fonalat, de ő kitalálta az egészet.

3. És hogy mutassak ilyet is, ez például egy igazi tükörfordítás:

“Nagyon rosszul kell pisilnem!” (I need to pee badly)

4. “Össze vagyok nyomva, mint egy csík!”

Erre nem jöttem rá, honnan jön. Egy elutazós hétvégén Márk 2 kisgyerekkel aludt egy ágyban. Persze verseny volt, ki alszik középen (és hogy ki fürdik először; meg sajnos hogy ki tud hangosabban kiabálni hajnalban :D). Mielőtt lefeküdtünk, Ákos benézett a szobába – akkor hallotta ezt az azóta elhírhedt mondatot.

5. Arról már biztosan írtunk, hogy Ontarioban körzetesek az iskolák – tehát azt, hova irathatod be a gyereket, a lakcím határozza meg. Az iskolák pedig különböző színvonalon oktatnak. A tanulók két évente (3., 5. és 7. osztályban) írnak egy felmérő tesztet, az eredményekből aztán egy külső szereplő, a Fraiser Institute készít összesítést, és “pontozza” az iskolákat 1-10 skálán. Ahol most lakunk, egy 6.2 public school (=állami suli) és egy 7.8 katolikus közül választhattunk. Az utóbbira esett a választásunk. Innen származnak a következő aranyköpések.

“Anya, tudtad hogy baby Jesusnak két apukája volt?” – és tényleg! 😉

“Nem akarok misére menni, mert az boring!” – boring = unalmas. Ezt egyébként a mise előtti napon mondta, utána már átváltott arra hogy “jó volt!”

6. “Anya/apa, tudtál valamit?”

Ez mostanában kb minden beszélgetésünk kezdő mondata. Először azt gondoltam, nem fordítás, inkább talán magyar ügyetlenkedés. Azóta hallottam Márkot angolul csevegni a délutános tanítónénivel, és így kezdte: “Did you know something?”

7. “Hot esző”

No ezt már nehezebb volt megfejteni. Adok hozzá egy kis kontextust. Vacsoráztunk, és éppen nagyon örültem a Freshcoban vásárolt “hot hungarian” hegyes erős zöldpaprikának. Márk is megkóstolta volna, de elárultam neki, a paprika csípős. Erre reagált: “én nem vagyok hot esző”. Vegyes nyelvű mondat, és logikus, csak még nem helyes ragozás.

8. “Pizza’s trace”

Itthon szinte kizárólag magyarul beszélünk. Egyik nap pont beszéltük Ákossal, hogy nem értjük jól egymást angolul, mert arra számítunk, magyarul fog megszólalni a másik. Márk pedig sokszor kezdi angolul, ilyenkor szépen megkérjük, váltson magyarra. És nekem pl nehéz megérténi őt is – hallás után tanulja a nyelvet, és gyönyörűen, akcentus nélkül beszél. Ez azt is jelenti, hogy néha félreért egy hangot, és egy ideig rosszul használja a szót vagy akár egész mondatot.

Queen: we will rock you című számát kb egy évvel ezelőtt kezdte énekelni-dobogni-tapsolni. Úgy kezdődött, hogy elkezdte mondogatni “blood on your face”, mi meg nem értettük, hol hallotta ezt? Akkor jöttem rá, amikor megkért, énekeljük el ezt a dalt együtt, eldúdolta a refrént, és rákerestem a dalszövegre. Elkezdtük gyakorolni a produkciót: először Márk tapsolt és én énekeltem, aztán a refrénnél cseréltünk. Egy idő múlva már a verse végénél is beszállt, és persze hallás után tanulta a szöveget. Így lett a “big disgrace”-ből “pizza’s trace”. És nem lehet meggyőzni, hogy nem jól mondja.

9. “Könnyen tudtam, hogy..”

Egy másik kifejezés, amit lefordított magyarra. Sokat gondolkodtam már azon is, egyébként hogy tett szert ekkora szókincsre és honnan tudja a szavak pontos jelentését? Olyan sebességgel és ügyességgel kapcsol az egyik nyelvről a másikra, komolyan irigylem.

Erről eszembe jutott az a vicces sztori, amikor egyszer az előző munkahelyemen a kezembe nyomtak egy spanyolul írt pályázatot. Nem kellett lefordítanom, komolytalannak értékelték hogy valaki nem angol nyelven pályázott meg egy állást Ontarioban, inkább csak érdekesség volt. Nézegettem, olvasgattam, örömmel ismertem fel benne érdekes igeidőket. Majd így szólaltam meg “elég széleskörű a tapasztalata, még kocsmában is dolgozott”. Igen, az agyam a spanyol nyelvről automatikusan magyarra kapcsolt át, nem angolra. Nem értettem, miért néznek rám olyan furán. Kellett néhány perc bámulás, mire leesett, aztán persze jót röhögtünk.

10. “Holnapelőtt”

Vagy a holnap helyett sokszor használja ezt is: “másnap”. Ez a jelenség talán nem korlátozódik kétnyelvű gyerekekre. Amióta Márk tudja értelmezni a naptárat, és a történeteibe is elhelyezi az időt, fennáll nála ez a zavar. A tegnap, holnap összekeveredik, és az előtt-után néha furán kerül a végére. Ki szoktuk javítani, de közben valahogy jól esik újra hallani is.

11. Valentájms

Aktuális félrebeszélés, így értette az iskolában. Olyan cukin mondta, nem javítottuk ki ;-). Így is hazahozott legalább húsz kártyát és játékot a suliból.

Kultúrális különbségek

Ma nem az időjárásról lesz szó, bár tudnék arról is beszélni. Inkább csak átkozódni, ami a hó- és jégtakarítást illeti, mert minden_este_jeget_vagy_havat_kaparunk_a_ház_előtt.

De inkább most valami más, azaz néhány példa a kultúrális különbségekre:

1. Kanadában valahogy diszkrétebbek az emberek, legalábbis ami a munkahelyi kommunikációt illeti egészen biztosan.

Beszélgetek ma a resource managerrel, mert éppen el akarják csaklizni az egyik projekt tagomat. Ez kb így néz ki. “Tudod Ákos van egy másik projekt, ahol az IT PM-nek éppen Java fejlesztőre van szüksége, stb.”

Nem mondja a projekt nevét, nem mondja az IT PM nevét. Ha megkérdezném, akkor elmondaná, de nem teszem. Magyarországon teljesen normális lenne azzal kezdeni, hogy ok, pontosan kiről is van szó és biztosan lenne némi kis beszélgetés a másik projektről, esetleg beszélnénk a nehézségekről. De nem Kanadában.

2. Először fura volt, de ezt én is átvettem. Ha egy nem közeli ismerőssel beszélek és tudom, hogy valamikor elutazunk valahova, akkor annyit mondunk, hogy bocs, de azon a napon vagy hétvégén “out of town” leszünk. Nem kezdem el magyarázni, hogy elutazunk, nyaralni megyünk, stb.

A jeleket a másik oldalon is veszik, ha valaki “out of town”, akkor nem akarta elmondani, hogy hol lesz, azaz én nem kérdezem meg.

3. Egy nagy irodában ülök, van közvetlen körülöttem vagy 20 ember, kb 5-6 emberrel beszélgetek rendszeresen. Ha valaki hazamegy munka után, akkor feláll, összepakol, felöltözik és elmegy. Közben nem köszön senkinek és ezen először eléggé megdöbbentem. Micsoda bunkóság…

Nem, csak itt nem szokás beköszönni, hogy “Sziasztok”. Én azért köszönök egy Good Night-ot, hátha terjesztem a szerintem megfelelő viselkedést. Erre jön is mindig válasz, de a kanadai kollegák akkor sem fárasztják magukat köszönéssel.

4. JJ haverommal együtt dolgoztunk még tavaly, egy városban lakunk, kampányszerűen SMS-ezünk (itt Text). 3-4 üzenet, mi újság, velem mi van, veled mi van, stb. Az üzenetek végén javasolja, hogy menjünk sörözni meg dumáljunk. Először azt hittem, hogy komoly, elkezdtem javaslatokat tenni, de nem jött válasz. Legközelebb megint jön a javaslat, megint nem lesz belőle semmi. Most már nem lelkesedek, csak írom neki, hogy “good idea, anytime buddy”

Volt ilyen máskor is, anyuka a suliban mondja, hogy szervezzünk playdate-t. Ok persze, szívesen. Aztán hullaszag. Ha egy kanadai program javaslatot tesz, akkor az nem jelenti, hogy tényleg komolyan gondolja. Ez csak olyan kurkászás, legyünk kapcsolatban dolog.

Aztán időnként persze összefutok JJ-vel, de mondjuk évente max 2-3 alkalommal.

Otthon édes otthon

Nem felvágásból mondom, de az elmúlt hetet Kubában töltöttük, hogy kiszabaduljunk ebből a konstans hideg időből. Tavaly is februárban voltunk, idén is, reméljük ezzel hagyományt alapítottunk.

20190208_123634

Kuba persze szuper volt, bár 7 napból 4 napon fújt a szél és pár nap esett is pár percet, mint a mellékelt ábra mutatja, de a télikabátról a rövidnadrága könnyű átszokni.

Érdekes, hogy amikor Kubából visszafele leszállt a gépünk és kiszálltunk a Pearsonon, vagyis a YYZ-n, akkor úgy éreztem, hogy hazajöttünk. Hülyeség, mert hideg van, meg tél, meg Kanadában a munka vár, Kubában meg csak lazulás, de akkor is úgy éreztem, hogy jó hazajönni.

Kezdünk gyökeret verni vagy mi.

Aztán bakker itthon ez fogadott. Jégpálya az egész város, szerdán teljes napos ónos eső volt és ugye nem voltunk itthon, hogy törödjünk a jéggel. Van ahol 2-3 centi tömör jegünk van.

20190211_174203

Vasárnap este lesóztam (20 kg), hétfőn kb 1 óra alatt a felét fel tudtuk verni csaladilag. Ahova nem jutott elég só, ott nem jön fel a szemét.

20190211_174212

Sót ma nem lehet kapni Kitchener-Waterlooban. Az ónos eső miatt a meglévő készleteket megvették, és kedden megint jön a következő Colorado low front. Ismét 10-15 centi havat mondanak, ami nem gáz, de lesz jég és jég pellet is.

Timka ment ma Márkért a suliba, míg én a jeget törtem. Állítólag a kanadai gyerekek korcsolyában csúsztak le a dombról, akkora jég van a suli udvaron.

Szerintem majd valamikor áprilisban kiolvadunk.