Amerikai falak, Kanadai ajtók

Érdekes vélemény cikket olvastam a Concorde alapkezelő blogjában:

Donald Trump (láthatatlan) falai már felépültek, a mexikói határ csak a bónusz lesz

A szerző többek között leírja, hogy Trump elnök megkapta az engedélyt, hogy a Mexikói határra tervezett fal építésére a Pentagon költségvetésből forrásokat csoportosítson át, de a bezárkózás már évek óta tart és az elnöki retorika (és gondolom kormányzati elvárás) hatására az USA Bevándorlási Hivatala 2016-2018 között 5%-ról 30% fölé emelte a visszautasított H1B munkavállalási vízumkérelmek arányát. (részletes grafikonokért tessék a fenti linkre kattintatni, az ábrákat nem emelem át).

Trump a választási kampányban tett ígéretét váltja be és ezzel azokál a republikánus szavazóknál akar jó pontot szerezni, akik érzékenyek a külföldi munkavállalók kérdésére. Az más kérdés, hogy ezek az amerikaiak jellemzően az alacsonyabban fizetett rétegből kerülnek ki, míg a H1B vízumokat a hiányszakmának számító, magasabb jövedelemet kínáló – pl IT – munkák érdekében kérelmezhetik az amerikai munkáltatók.

Nos ennek a történetnek az amerikai oldalát én is csak a hírekből látom, de a kanadai oldallal kapcsolatban van némi tapasztalatom.

A blog bejegyzésben konkrétan említik az Amazon Web Services-t, mely 2018-ben kb 1100 H1B vízum kérelmet adott be az USA-ban. Ez azt jelenti, hogy az AWS kérelmeinek 30%-át is elutasíthatták.

Mit lép erre egy ilyen globális cég?

Pl elkezdi Kanadában bővíteni a létszámát. Néhány hónapon belül több Magyarországon, IT szektorban, dolgozó ismerősömtől hallottam, hogy az AWS Magyarországon toboroz fejlesztőket torontói munkavégzés és a kanadai munkavállalási vízum ígéretével.

Nyilván a globális IT cégek eddig is jelen voltak a magyar piacon, de az AWS intenzív toborzási kampánya mutatja, hogy ha egy ajtót bezárnak előttük, akkor ők kinyitnak egy másikat. Ha az USA vízum megszerzése túl bonyolult, akkor számukra az is teljesen jó megoldás, ha a kanadai irodába veszik fel az új embereket.

Kanada ugyanis (eddig) nem szigorított a bevándorlási politikáján és a Temporary Foreign Worker Program és az Internation Mobility Program keretén belül 2018-ben 2.1 millió ember dolgozott Kanadában. Nem kutattam, hogy  ez arányaiban sok vagy kevés az USA-hoz képest, de a StatsCan kutatása alapján 1998 és 2018 között, azaz 20 év alatt 50%-al nőtt az ilyen státusszal Kanadában dolgozók száma.

De miért jó ha jönnek a jól képzett külföldiek? (kmm migránsok) Nos ezek az emberek Kanadában élnek, itt fizetnek adók, itt költik el a pénzüket, azaz itt növelik a GDP-t.

Lenyomják a béreket? Ezekben a szektorokban akkora a globális munkaerőhiány, hogy inkább a meglévő kereslet betöltéséről van szó, mint arról, hogy a kanadai vagy amerikai munkavállalókat cserélnék le friss bevándolrókra azért, hogy a cégek lenyomják a munkaerő költséget. Ez már azért sem életszerű, mert évek óta erős az USA és kanadai munkaerő piac, tehát ez nem igazi indok az elnöki irányra.

Én különösen kíváncsi leszek a következő évek dinamikájára. Ha az USA-ban 2020. után is marad a erősen nacionalista Trump kormány és Kanada marad olyan amilyen jelenleg, akkor Kanada ezen a területen sokat fog profitálni az USA bezárkózásából.

Ha azonban Kanadában is jön a konzervatív fordulat 2019-ben, akkor meg a jó ég tudja, hogy mennyire piszkáják meg a bevándorlást.

És zárásul még egy terület, ahol a bezárkozó USA akaratlanul is kedvez Kanadának.

Waterlooban élve vettem észre, hogy a nemzetközi diákok milyen számban vannak jelen a városban.

Waterloo egyetemi város, a város méretéhez képest jelentős számú főiskolával és egyetemmel. Nézzük csak a legnagyobbakat: University of Waterloo (30.000 hallgató), Willfrid Laurier University (18.000) , Connestoga College (41.000 hallgató).

A következő képen pl a Conestoga College új waterloo-i campusa látható (hivatalos nevén John W. Tibbits campus) Már épült, mikor Waterloo-ba költöztünk és 2018. végén készült el. Azóta a főiskola már tervezi a következőt campust Kitchener belvárosában.

Conestoga-College-Campus

Miért ezt a nagy infrastruktúra bővítés?

Kanadában 2017-ben 572.000 külföldi diák tanult és 2014. óta minden évben kétszámjegyű a bővülés. Ezért aztán az elmúlt 4 évben (2014-2018) 73%-al nőtt a külföldi diákok száma. Nem sok olyan szektor van a világon, ami hasonló növekedést produkált/produkál.

Mert a bár a kanadai megélhetés és tandíj nem olcsó, de egy kanadai diploma megtérülő üzlet annak a diáknak, akinek a szülei megengedhetik a kanadai felsőoktatási tanulmányokat. Hogy miért?

  • Az oktatás nyelve ugyanaz az az angol, mint az USA-ban.
  • A diákok minőségi oktatást kapnak egy biztonságos országban, ami ráadásul eléggé befogadó.
  • És nem utolsó sorban, a Kanadában végzett hallgatók még akár 3 évig is legálisan maradhatnak/dolgozhatnak az országban a Post-Graduation Work Permit Program keretén belül ami egy lépés attól, hogy az illető határozatlan időre Kanadában élhessen.

Hogyan? A jelenlegi szabályozás alapján egy fiatal személy kiváló angol vagy francia tudással, kanadai diplomával, pár éves kanadai munkatapasztalattal annyi plusz pontot kap az Express Entry rendszerben, amivel már biztos az állandó lakosi státusz megszerzése.

Ezért aztán egyre több diák Kanadát választja az USA helyett, ami jó az országnak. Waterloo-ban a University Avenue-n végig menve látszik, hogy mit jelent egy városnak a sok diák. Az egyetemek környékén egymás után nőnek ki a földből a toronyházak, ami pörgeti az építő ipart és az ingatlan piacot. Az utcákon rengeteg fiatal jár-kel, egymást érik az éttermek és szórakozó helyek, ahol a diákok költenek. És nem utolsó sorban tuti, hogy nincs munkaerő hiány az alacsonyabb képzettséget igénylő, szolgáltató szakmákban (éttermi személyzet, bolti árufeltöltők, eladók, stb), ahol Waterloo szerte diákok dolgoznak.

Köszönjük tehát Trump-nak ezt a növekedési lehetőséget, bár őszintén jobban örülnék, ha 2020-tól valaki visszafogottabb ülne be a Fehér Házba. Kicsit mindig aggódom ha Trumról olvasok, mert amit így megnyer Kanada, azt könnyen el is veszítheti egy potentiális kereskedelmi háborún az USA-val és persze az sem mindegy,  hogy hogy kinek a kezében van az aktatáska a nagy piros gombbal.

 

Mekkora eséllyel lehet Kanadába költözni (legálisan)?

Fura, hogy ha egy olyan emberrel ismerkedünk meg itt Kanadában, aki bevándorlóként érkezett, akkor kb a 3. kérdés mindig arra vonatkozik, hogy milyen státusszal vagyunk az országban.

Első alkalommal, amikor egy lengyen házaspárral találkoztunk az első bérleményünk melletti játszótéren, akkor nem esett le, hogy a PR státuszunk nem annyira általános errefelé. Jacek (lengyel) meglepődve kérdezte, hogy “Ezt meg hogyan csináltátok?”.

Aztán ezt a kérdést feltették még párszor nekünk, elkezdett valami derengeni arról, hogy egyáltalán nem általános, hogy az emberek állandó lakosként kezdik kanadai életüket.

Egy magyar anyuka, akivel a napokban egy játszótéren találkoztunk mesélt kicsit magukról és arról, hogy több mint 10 éve vannak itt, de a férje mostanában érte el azt a határt, hogy jelentkezhet az állampolgárságért. Azért, csak most, mert az elején sima visitor státusszal volt Kanadában, aztán Work Permittel, majd Permanent Residentként. Tehát eltartott jó ideig, míg biztossá vált, hogy legálisan maradhatnak az országban.

Utoljára egy kedves magyar hölggyel futottunk össze – szokás szerint egy játszótéren – akivel arról beszélgettünk, hogy nagyon szeretné, ha a húga kiköltözhetne Kanadába. Már beszéltek is egy helyi bevándorlási ügynökkel, aki azt mondta, hogy ezt mostanában nehéz elérni és azt javasolja, hogy először tanuló vízumot kell kérni, majd utána Temporary Visa-t, azaz Work Permitet, majd végül Permanent Resident státuszt. Csakhogy a tanuló vízumhoz tandíjat is kell fizetni, ami állítólag 16.000 CAD-ba kerül és semmi garancia nincsen arra, hogy az egész hadművelet végül célhoz vezet.

Mivel fél évvel ezelőttig még erősen követtem a bevándorlási szabályozással kapcsolatos híreket ezért megígértem, hogy utána nézek annak az útnak, amit mi is végig jártunk Timkával.

Csináltam tehát gyorsan egy Express Entry pont számítást, hogy egy 32 éves, főiskolát végzett, angolul felső fokon beszélő embernek mennyi pontja jön össze és 371 jött ki, ami még a kanadai állampolgár testvér támogatásával együtt sem több, mint 386 pont.

Ezt kevésnek találtam, ezért kétszer is átszámoltam a pontokat és arra jöttem rá, hogy pontos a számításom. Fura volt, hogy nekünk 422 pontunk volt, aztán megnéztem a részleteket.

A különbség abból adódik, hogy bár mi idősebbek vagyunk valamivel, ami kevesebb pontot jelent, de nekem két diplomám van, így a CLB9-es szintű angol tudással maximalizáltam a Tranferability Skills-re adható combó 100 pontot, plusz Timka hasonlóan két diplomával és közel CLB9-es angol tudással nem húzta vissza a kettőnk közös eredményét, hanem még javított is rajta egy kicsit. (Ha valaki partnerrel kér PR státuszt, akkor minden kategóriában valamivel kevesebb pontot kap, mint aki egyedül szeretne költözni, és a házastárs/élettárs képzettsége, tapasztalata és nyelvtudása tudja kompenzálni az elvesztett pontokat.)

Ha nincs két diplomám, akkor nem lett volna esély. Ha nincs CL9-es szintnek megfelelő IELTS eredményem, akkor hasonló a helyzet. Ha Timkának nincs két diplomája, nincs jó IELTS eredménye, akkor szintén hasonló a helyzet. És ezek nem olyan dolgok, amin gyorsan lehet javítani. Egy új diploma minimum 3 év, egy felsőfokú angol nyelvvizsga közép szintről indulva 6-12 hónap tanulást jelent.

Nekünk tehát 422 pontunk volt, ami elég volt arra, hogy jelentkezzek az Ontario Human Capital Priorities Stream-re (ami 400 pont felett lehetséges) és ez hosszú és stresszes időszakot követően az Ontario tartományi nominálás biztossá tette a bejutásunkat az Express Entry-n keresztül. Összesen egyébként 3 évbe került, amit leírtam itt pár bekezdésben.

Mi a különbség 386 és 400 pont között? Ég és föld. A bejutás vagy az otthon maradás.

400 pont alatt nem lehet jelentkezni a fent említett Ontario tartományi programra és az Express Entry idei legalacsonyabb ponthatára 413 pont volt és egy  ideig várhatóan nem megy 400 alá a ponthatár.

Hogyan lehet ezen a 386 ponton javítani? Mondjuk meg lehet tanulni franciául. Egy kb középszintű vagy annál erősebb francia nyelvtudás jelenhet annyi pontot, hogy 400 fölé kerül a hölgy. Ez jelenthet akár 1,5-2 év nyelv tanulást.

Vagy megoldás lehet, hogy a hölgy testvére, aki egyébként Kanadában él indít egy vállalkozást és munka ajánlatot ad a testvérének, ami 50 pontot jelent az Express Entry rendszerben. Ez egyébként jelen esetben reális megoldás, mert eleve az a céljuk, hogy közösen szeretnének egy üzletbe belevágni. A munka ajánlattal kapcsolatos feltételeket pontosan nem ismerem, mert nem vagyok bevándorlási ügynök ezért azt javasoltam, hogy a részleteknek azért nézzenek utána.

Milyen egyéb lehetőségek vannak még? Az ügynök által szorgalmazott tanuló vízum megoldás lehet, de ez nagyon drága és némileg rizikós utat jelent. A későbbi bevándorlási ejárásban a kanadai felsőfokú végzettség extra pontokat jelent, mint ahogy a kanadai munkatapasztalat is. (Tanulás mellett lehet dolgozni).

Ezt azonban nagyon át kell gondolni, mivel a jelenlegi bevándorlási szabályok pár év alatt jelentősen változhatnak. Ami ma X pontot ér, az 1 év múlva lehet, hogy többet ér, lehet, hogy kevesebbet. Az Express Entry pontokat időről időre finomhangolják, de ennek hatása nem kiszámítható.

(Egyelőre úgy tűnik, hogy a kanadai iskolai végzettség ma többet ér, mint az Express Entry indulásakor, mert itt is rájöttek, hogy a tanulók pénzt hoznak, és sokan azért hajlandóak kifizetni a magas tandíjat, mert itt akarnak utána élni.)

Milyen más lehetőségek vannak még?

Pl ha valakinek keresett szakmája van, akkor kereshet kanadai munkátatót és máris 50 ponttal többet kaphat az Express Entry-ben. Akár 200 ponttal is többet, ha NOC00-ás kategóriában lesz munkája, azaz menedzserként fog dolgozni. Ez elég nehéz út és tényleg olyan tudás kell, ami itt keresett és hiány van belőle.

Érkezésünk előtti pár hétben próbáltam magyar telefonszámmal munkát keresni és senki sem írt egy e-mailt sem, majd érkezés után 3 hét alatt találtam ugyanazzal a tudással egy kanadai munkát. Minek invesztálna extra energiát egy európai jelölt interjúztatásába a kanadai recruiter, ha van ugyanolyan helyi jelölt?

Mi a konklúzió? Kanada az egyik legkeresettebb úticél jelenleg a világban, ezért megtehetik, hogy válogatnak a jelöltek között. Kanadába ezért nehéz bejutni legálisan, bár a mi példánk mutatja, hogy ez lehetséges.

Study Visa? Work Permit? Ha valakinek van rá ideje és pénze, akkor ez is lehet a bejutás egy módja, de ezt inkább olyan fiataloknak reális, akik nem a családdal együtt szeretnének költözni.

Családosoknak azt javaslom, hogy fektessenek energiát az Express Entry pontszám növelésébe, vagy ha keresett szakmában dolgoznak, akkor keressenek állást és/vagy egy tartományi programot, ahol kaphatnak nominálást és ezzel biztosan bejutnak.