Ez a tél egy óriási közhely

Pontosan ettől a téltől óvtak minket a családtagok és a barátok mielőtt Kanadába költöztünk volna.

Az alatt a 3,5 év alatt, mióta Márk megszületett és mi Magyarországon éltünk összesen kb 4x havazott és nagyon kellett figyelni arra, hogy azonnal induljunk szánkózni, mert általában hamar elolvadt a hó.

A kanadai tél megoldotta ezt a kérdést, mert decemberben többször is havazott és az új rétegek a megmaradó régi hó tetejére hullottak, így egyre hízott a fehér takaró. Ez pedig jó dolog, mert többször is ki tudtunk menni Márkkal szánkózni.

Az utolsó nagy havazás december 23-ról 24-re éjszaka történt, azóta alig van felhő az égen, süt a nap és szikrázik a fehér hó. 

Aztán jöttek a hírek, hogy a szibériai hideg valamiért idejön Ontarióba. Nem értem, hogy miért nem marad Szibériában, ott úgy is megszokták a helyiek a hideget. Itt Torontóban enélkül sem láttunk nulla feletti hőmérsékletet már vagy két hete, de ma reggel már erre ébredtünk. -15 fok a ház fala mellett mérve nem annyira vicces…

20171228_090607

És ez még nem a vége, mert ez várható a közeli napokban.

Ha nem nézed meg a linket, mert nem akarsz olyanról olvasni, hogy Polar Vortex és Lake Effect Snow, akkor röviden ennyi a hír.  NAGYON hideg lesz és lesz még további havazás.

39304155192_ef2b69aaca_h

0 és -10 között még kimentünk Márkkal, de -10 felett nálam már létfenntartás van, azaz akkor megyünk ki ha muszáj. Dolgozni most nem kell menni, úgyhogy nincs nagy gond, az autó meg elvisz a boltig, vagy ahova menni akarunk.

Azért sajnálom a dolgot, mert annyira jó volt a ropogós hóban sétálni Márkkal, meg hóembert építeni. Igaz, hogy olyan hideg volt, hogy nem tapadt a hó, csak egy kupacot tudtunk összehúzni és kineveztük hóembernek. Márk azért elégedett volt vele…

Néhány életkép az elmúlt napokból. Itt pl vendégségbe mentünk december 25-én  Scarborough-ba egy volt kollegámhoz. Az ilyen lakóövezeti mellékutakkal csak akkor foglalkoznak, ha már minden főút tiszta. Ez nem gond, mert csak lassan kell menni és nincs gond.

20171225_160117

Ez pedig Márk -10 fokos szerelésben. A kanadai gyerekeken nem láttam arcot takaró maszkot, de mi felvettük, mert a szél is fújt. Nekünk ez még csak az első telünk…

20171226_113356

A szánkódomb közelében van egy koripálya. Illetve kettő, mert az egyik egy bekerített hoki pálya, ahol csapatták páran, a másik meg a rekreációs koripálya. Márk negyed óráig megbűvölve nézte a hokipályán játszó gyerekeket. A hokit egyelőre nem támogatjuk, de január elején indul a kori tanfolyam neki és nekem is. Timka állítólag gyerekkorában korizott, úgyhogy ő magát fogja képezni. 😀

20171226_115750

Válaszlevelet ír a Mikulás

Ákos egyik munkatársa hívta fel a figyelmünket a CanadaPost akciójára: ha írunk a Mikulásnak egy levelet, és elküldjük a weboldalon megadott címre, Santa válaszol. És valóban, múlt héten kaptuk meg a válaszlevelet! Hogy működik?

Santa_letter

A canadapost.ca/santa weboldalról le lehet(ett) tölteni egy minta levelet, Márk kíszinezte, kitöltöttük a hiányzó szavakat – pl: ki a kedvenc rénszarvasa – aláírta, borítékba tettük, és bevittük egy postára. Ja, nem, itt nincs postahivatal, bevittük a Shoppers Drugmart postai pultjához, és még bélyeget sem kellett ragasztani, csak beadtuk.

Néhány nap múlva ezt találtuk a postaládánkban:

Letter from Santa-page-001

Fehér karácsony

Amikor Kanadába költöztünk, akkor a munkatársaimmal gyakran beszéltünk arról, hogy mi vár majd ránk télen. A legtöbben azt mondták, hogy a karácsony Torontóban általában ‘naked’ azaz nincsen hó, de aztán megjön az is és itt is marad egészen áprilisig.

A valóság persze egészen másképpen alakult, mert már december elején jött egy rendesebb hóesés, de utána megenyhült az idő és elolvadt a hó. De pont csak néhány napig volt barna és szürke minden, mert a héten megjött egy újabb havazás, aztán ma 23-án megint egy és szentestére is ígérnek még 10 centi friss havat errefelé.

Délelőtt Márkkal elmentünk a közeli Canadian Tire áruházba, mert hiányzott pár konyhai eszközünk és jól elvertük azt a giftcard-ot, amit a főnököm nyomott a kezembe csütörtökön. Vettünk fém és műanyag edényeket, nyújtófát, nyújtódeszkát, mert múltkoriban a pogácsa készítés nem volt túl szórakoztató a megfelelő edények nélkül.

A forgalom gyenge volt, mert korán indultunk, plusz szakadt a hó. Régen vezettem hóban, de most nagyon élveztem. Az állandó 4 kerék meghajtás nagyon állat, úgy repeszt a kocsi, mint eddig egyetlen autónk sem. Nincs kipörgő kerék, csak egyenletes gyorsulás. Az persze más kérdés, hogy a megállás AWD-nél is pont olyan nehéz, mint egy fronthajtású autóval, szóval csak ésszel…

Az Avenue-n láttunk is egy balesetet, két autó csúszott össze, az egyik keresztben állt és két sávot zárt el, a másik szemben állt a forgalommal. Nekünk egy sáv jutott a háromból, de alig volt forgalom, szóval nem volt dugó.

A nap fénypontja a délutáni szánkózás volt. Délután kimentünk Gáborral, Mariannal és a gyerekekkel egy North York-i sulihoz szánkózni. Kicsit féltünk attól, hogy Márk még köhög és mi lesz ha belázasodik, de egyelőre nem tűnik betegnek. Fáradtnak annál inkább, mert nem volt délutáni alvás, kint volt a jó levegőn és járkált fel a dombon. A gyerekek imádták a szánkózást, alig lehetett őket elrángatni a helyszínről.

Néhány kép a délutánról:

20171223_131906Untitled20171223_13525420171223_142446

Kanadai hétköznapok 9.

Végre összeszedtem a telefonomról azokat a képeket, amiket szerintem még nem postoltam itt a blogon. Ez az az sorozat, ahol inkább csak képek vannak kevés szöveggel.

  1. Ez a fehér nem hó, hanem só. Itt Torontóban, de egész Ontarióban nem viccelnek a sózással. Miután elolvadt a hó és a jég az összes járdán vastagon áll a száraz só. A cipőkön és csizmákon is vastagon áll a só miután megszáradtak és ezért néz ki úgy egy 5 éves kocsi alváza, mint Magyarországon 10 év után. Alulról tiszta rozsda az össszes autó.

20171215_083433

2. Ez a kép még ősszel készült Port Hope-ban. Port Hope a Lake Scugog partján áll. Ez a hely a szokásos hamburgert és sültkrumplit tudja, de humorérzékük és jó sörük legalább van. 😀

20171009_165001

3. Halloween napján fotóztam. Vannak akik keményen tolják, ezt a háromfejű farkas mozgott is és a szájából füst gomolygott. Sajnos olyan képem nincsen, nyúl voltam megkérni az embert, hogy kapcsolja be újra a kedvemért. 😛

20171031_174428

4. College megállóban díszítés. A hoki itt nemzeti vallás, ha beülsz egy kocsmába, akkor 99%, hogy az NHL liga meccseit tudod nézni (már ha érdekel). Ezek a játékosok a dekoráción a Toronto Maple Leafs mezét viselik. A Maple Leafs az NHL-ben játszik, hazai pályájuk az Air Canada Centre, ahol Guns n Roses koncerten voltunk Timkával.

20171127_195649

5.Ezt felismeri valaki? Segítek: Hülye Járások Minisztériuma. A kocsma a Boor street-en van, nagyon közel a Magyar Főkonzulátushoz.

20171025_083834

6. Nem vagyok jó fotós, plusz a telefonom is egy olcsó vacak. Azt szeretném ezel a képpel illusztrálni, hogy ahogy véget ért a Halloween, eltűntek a tökök és szellemek és máris kezdetét vette a karácsonyi kivilágítási láz. Ilyenkor a különböző környékeken különböző fokig diszítik fel a házakat. Ez a díszítés viszonylag szolíd helyi mértékkel mérve, hamarosan majd postolok egy viccesen kinéző utcáról.

20171116_184346

Márk kétnyelvű aranyköpései

A második nyelv tanulása ebben a korban (is) képes összekavarni az anyanyelvet. Sok szülőtől hallottam-olvastam, hogy a nyelvtanulás egy bizonyos szakaszában akár nyelvtanilag, akár a szókincs szintjén összekombinálják a gyerekek a 2 nyelvet. Ha jobban belegondolok, tulajdonképpen velünk is ugyanez történik: az angol nyelven történt eseményeket időbe telik magyar szókincsre átfordítani, és ha nem figyelünk, a felnőtt beszédbe is bekeverednek az angol kifejezések.

Íme a cuki mondatok, amelyeket mostanában hallunk:

Nézzük meg a book-ot!

Megkavartam already!

Anya, nem tudom összeragasztani a triangle-t!

Mancs őrjárat c. (angolul: Paw Patrol, Márk szerint: Pápdzsó) meséből: Ryder hívz us!

Két trájángle kráker közé teszel egy csízt és így lesz tájángle kráker szendvics

-Mondtam Ms. Kamnek (tanárnéni) hogy nincs money-tok és én szeretnék egy olyan flashing nose-t!
-És mit mondott erre?
-Hogy van neki egy friend és ő majd hoz nekem!
(Kis magyarázat: adománygyűjtési céllal árulnak az iskolában villogó bohóc-orrokat. Mi úgy döntöttünk, hogy nem veszünk, nem anyagi megfontolásból, hanem mert haszontalannak gondoltuk. Lehet hogy Márk túl sokszor hallotta tőlünk mostanában, hogy erre most nincs pénzünk?)

Ariel mondta, hogy zip your face!

Láttam ez a picture-n, ami az iskolában van!

kanadai-magyar-zaszlo-2

Helló Winter 2.

Tegnap este 5 óra körül kezdett havazni és valamikor ma délelőtt hagyta abba. Kb 10 centi hó esett Torontóban, a forgalom nem bénult le, de ahogy láttam a munkatársak jelentős része inkább el sem indult otthonról. Lehet, hogy ezért nem állt be a város.

Az én munkám sajnos folyamatos jelenlétet kíván, különben nem tudom koordinálni a projekteket, ugyanis nálunk nincs kultúrája annak, hogy válaszolunk az e-mailre. Ezért aztán reggel elindultam dolgozni, de nem lett volna reális a Midtown-ból megüzenni, hogy bocsi, de behavazódtam. :-] Légvonalban nincs 10 km a távolság a belvárosig, ahol az iroda van.

Ma én vittem Márkot a JK-be, ez jó apropó arra, hogy bemutassam mi az ovis divat errefelé.

20171212_074352

A kabát-sál-sapka, hótaposó alap darab Magyarországon is. Ha bejönnek a mínuszok, főleg ha esik a hó, akkor elvárják, hogy a gyerekre snowpants-et, azaz sínadrágot adjunk.

Ha van snowpants, akkor lehet hason csúszkálni az iskola játszóterén (erre érkezett tegnap Timka), nem árt tehát mindenből kettőt tartani, mert nem biztos, hogy úgy jön haza a gyerek, hogy ugyanabban a ruhában másnap is lehet újra iskolába küldeni.

Figyeljétek a kesztyűt, amit Márk egyébként másodkézből kapott. A kétujjas kesztyű helyi neve “Mitten” és általában alkarközépig ér, hogy ne menjen alá a hideg és a hó. Ilyen Mo-on korábban nem láttam.

Ha jön a -10-20, akkor az emberek elkezdik az arcukat is takarni. Ez többnyire egy extra sálat jelent szorosan az arcra tekerve, de kapható külön arcmaszk is, illetve a jobb télikabátok kapucnijában van bevarrt maszk is. Márknak is vettünk egy teljes arcot takaró polár maszkot, erre még nem igen lesz kapszükség, éjszaka “csak” -10 körül lesz, bár a szél eléggé fújt.

Kis szépséghiba, hogy a kesztyűt, sígatyát nem tudja egyedül felvenni. A kesztyűnek túl hosszú a szára, a snowpants-et pedig nem tudja bepatentolni. Szerencsére gondosak a nevelők, mert mostanában minden rajta volt, amikor úgy mentünk érte, hogy az udvaron voltak.

Milyen volt az őszi időjárás Torontóban?

Mielőtt Kanadába költöztünk volna egy csomó csodálkozó tekintettel találkoztunk Magyarországon, amikor arról beszéltünk, hogy Torontóba költözünk. Volt aki kimondta, volt akinek csak az arcán láttuk a kérdést: “Normálisak vagytok?”

Én is szívesebben költöztem volna Olaszországba vagy Spanyolországba, de nem így alakult…

Június elején szállt le a gépünk Torontóban és rögtön koppantunk egy nagyot, mert a nyár érdeklődés hiányában elmaradt. Erről korábban már írtam.  Az időjárás felelős szeptember rájött, hogy túllőt a célon és szeptemberben olyan nyarat csinált nekünk, amire mindig is vágytunk. A napokban nézegettem a fényképeket és ezt a képet szeptember 24-én lőttem a Woodbine Beach-en:

20170924_110354

A szeptember ugyanis parádés időjárást hozott, végig egy szál ingben jártam dolgozni, hétvégén meg rövidnadrágban. Minden héten vártuk, hogy majd jön az igaz ősz, de az csak nem jött és szeptember végén melegebb volt az Ontario tó, mint amilyen egész nyáron volt. A legmelegebb hétvégén kimentünk egy napra strandolni a legjobb strandos élményünket éltük át. Nagyon messzire sem kellett menni, mert a Woodbine Toronto-n belül van, kb tizenkilométerre a lakásunktól Scarborough-ban.

Az október is nagyon kellemes volt, alig esett az eső szinte minden hétvégén lehetett kinti programot szervezni. A fényképek pontosan mutatják, hogy mikor hogyan öltöztünk.

Október 8-án Kitchener-ben voltunk elő-Halloween party-n egy kollegámnál aki azóta sajnos már más cégnél dolgozik. Emlékszem, hogy a napon megfőttem a farmeromban. Itt éppen tököt farag a családom és Márk 5 percre van attól, hogy egy darázs megcsípje a fülét. Ez után kb egy hétig még akkor is sírva fakadt, amikor egy légy elszállt mellette. 

IMG_20171008_151139

Október közepén tököt vettünk Port Hope-hoz közel. Napsütés és jó idő, igaz a rövid nadrág már nem volt elég akkoriban.

IMG_0329

Október 22-én a Toronto szigetekre mentünk. Nap közben még pólós idő volt (a napon), igaz a reggel és az este már hűvös volt.

20171022_121846

Novemberben már igazi ősz volt, hűvös reggelek és hűvös esték, de gyakran volt 9-10 fok na közben.

Kivéve November 10-én, amikor ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen hamar lehet téli idő  Észak-Amerika ezen részén. Aznap reggel -10 fokos windchill-re ébredtünk, ekkor bántam meg először, hogy Kanadában élünk. :-]

Aznap vettem először télikabátot és azóta is úgy maradtam. Volt néhány nap amikor melegem volt a kabátomban, de annyira jól elpakoltam az őszi dzsekimet, hogy nem volt kedvem előkotorni.

A magam megnyugtatása végett az időjárást folyamatosan összehasonítottam a magyar hírekkel és azt látom, hogy az ősz melegebb volt Torontóban, mint Magyarországon. Ez azonban hamarosan meg fog változni, mert itt december eleje óta a nulla körül van a hőmérséklet és állítólag holnap jön az első komoly hóesés. Ruhával azt hiszem felkészültünk, mindenkinek van hótaposója, sínadrágja, Márknak teljes arcot takaró sapka-sál kombója, bár eddig ő reklamált legkevesebbet az időjárásra. Hogy lélekben felkészültünk-e arról majd beszámolok a későbbiekben.

A helyiek tapasztalata alapján arra számítok, hogy a tél hosszabb és keményebb lesz és amikor Magyarországon már régen farmerdzsekiben lehet járni, akkor itt még mindig télikabát lesz rajtunk. No majd meglátjuk…

Az Örs vezér téren jártunk

Ma villámlátogatást tettünk a Budapesten, az Örs vezér téren.

Reggel még Torontóban voltunk a Magyar házban, ahova december 2-án jött a Mikulás. Márkot vittünk el, hogy ne egy bevásárló központban “kiállított” kanadai Mikulás ölébe üljön.

Márk jól szórakozott, bár a Mikulás látogatása utáni magyar néptáncot inkább színezéssel töltötte. Új volt neki a környezet éss az emberek úgyhogy inkább az óvatosabb utat választotta és nem vett részt táncban.

DSC_362720171202_10243920171202_101113

Én jót beszélgettem néhány szimpatikus magyarral és úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem visszük Márkot a magyar oviba. Semmi rasszizmus :-], de szombat reggel kell menni és ehhez nem érzünk magunkban elég erőt és kitartást. Mióta Márk JK-be jár, azóta nagyon elfárad a hétvégére (mi is) és jól esik a csendespihenő ezen a napon. Talán majd akkor, amikor a tananyagban magyar írás és olvasás lesz.

A Mikulás ünnepség után elmentünk a North York-i Ikeába, mert hogy itt is van olyan. Ugyanolyan nagy, kék-sárga, van étterem, húsgombóc, skandináv hangzású nevek.

Amikor megérkeztünk, rögtön megéreztem az Ikea szagot. Gyorsan beültünk ebédelni az étterembe és azonnal “otthon” éreztem magam. Nem hittem volna, hogy valaha jól esik majd bemenni egy Ikeába. Magyarországon évente 1x mentem el, ha nagyon muszáj volt. De most otthon éreztem magam a régi emlékek miatt. Eszméletlen, hogy minden teljesen olyan, mint az Örs vezér terén.

Tapasztalatom szerint Kanadában kanadaiasítani kell a külföldi dolgokat, hogy legyen rá kereslet. De az Ikea pont ugyanazt és ugyanúgy árulja, mint Magyarországon és valószínűleg az egész világon. Lehet, hogy a kanadai népek egzotikusnak találják a svéd hangzású cuccokat, de hallottam olyan véleményt is, hogy a bevándorlók keresik az olcsó cuccokat és az Ikea az ideális választás. Nem tudom, de valószínűleg a pénztárca vastagsága döntő ebben a kérdésben.

Ebéd után betettük Márkot a játszóba, összesen 45 percet engednek. Ez arra volt elég, hogy végigrohanjunk az áruházon és összekapkodjuk amiért jöttünk. Mert hogy vásároltunk pár dolgot (naná). Egy Queen size paplant Márknak, mert folyton kilóg a régi paplanja alól, néhány játékot neki, fityfene Ikeás kacatokat tároló Ikeás dobozokat és húsos és húsmentes gombócot.

Szóval ha honvágyam lesz, akkor elég lesz elmenni az Ikeába. :-]

 

Karácsonyfa az Eaton Centerben

Utálok vásárolni és bevásárló központba menni. Erősen meglepődött tehát Timka, amikor kb 3 hete egy vasárnap azt javasoltam, hogy menjünk el az Eaton Centerbe megnézni a nagy karifát.

Azon a hétvégén borús, esős idő volt, vasárnap szakadt az eső és egész végig bent voltunk a lakásban, ezért vasárnap délután már nagyon ki akartam mozdulni. Egész hétvégén ömlött ránk az info, hogy Mikulás felvonulás volt, meg gyertyagyújtás, meg miegyebek, úgyhogy vasárnapra karácsonyi hangulatba kerültem. 😀

Beautóztunk tehát az Eaton-hez, megálltunk egy Green P parkolóban és átsétáltunk a mall-ba. Nagyon szép volt a dekoráció, a korábban látott, fotózott szarvasokat kivilágították és a karácsonyfa is óriási volt.

Egyedül a tömeg mérete volt rettenetes, úgyhogy 1 óra császkálás után nem bírtam tovább és hazamentünk. Persze nem tudtunk kijönni úgy az Eaton-ből, hogy ne vegyünk Márknak valami nasit. Kapott egy nagy zacsi sajtos pattogatott kukoricát 6 dollárért. 😀

Az Eaton árakat látva értem, hogy miért nem számít, hogy 1 millió izzó van a karácsonyfán. Ezekből az árakból és bérleti díjakból kitelik a dekoráció költsége.

IMG_0038(1)IMG_0040(1)IMG_0042(1)IMG_0043(1)