Wildwood lake

Legutóbb mikor horgászni voltam (május közepe), még erősen tavasz volt, reggeli kimondott hideggel, ami után egész nap fújt a szél. Délelőtt dolgoztam, délután horgásztam, fogtam pár halat, elég jó móka volt.

Azóta eltelt másfél hónap, összepakoltuk a háztartást, költöztünk, pakoltunk befele az új és immár “végleges” otthonunkba és máris azon járt az agyam, hogy megint kéne horgászni mielőtt véget ér a nyár.

Tamás azt javasolta, hogy most ne az Island lake-re menjünk, hanem ide a “közelbe” a Wildwood lake-re. Ez a tó kb 45 percre van Waterloo-tól, fél órával rövidebb menet, mint az Island Lake-hez Orangeville mellett.

Kicsit gondolkodtam a dolgon, a 12 lábas csónakom két emberrel nem a legstabilabb jármű és ez a tó sokkal nagyobb, mint amin eddig voltam/voltunk. A Temzén van (Thames) :-], ami egy völgyzárógátas tó, kb 4-5 km hosszú, többnyire vagy 500 méter széles. Ha szél van, akkor itt lehetnek komoly hullámok. Aztán a kíváncsiság győzött és vasárnap reggel elindultunk Stratford irányába.

A tó egy természetvédelmi területen belül van, a belépő autónként 14 dollár, ebben benne van a mosdók és a csónak rámpa használata. Nekünk rámpa nem kell, de az úszó ponton jól jön, amikor a könnyű kis csónakot vízre kell tenni, vagy amikor ki és bepakolunk.

20190623_16003720190623_160105

A környezet nagyon jól néz ki, a tavat végig erdő veszi körül, nincsenek kitaposott horgászhelyek, csak csónakból lehet horgászni. A sok eső miatt magas a vízállás, a part menti fák a vízben állnak és az ágak rálógnak a tóra. Vadregényes.

Először a part mellett mentünk végig, az elektromos motorral csendesen csorogtunk és dobáltuk a partoldalt. A víz hamar mélyült, a parttól 10 méterre már 2 méteres volt, ahol mi kavartunk megvolt akár 3-4 méter víz is alattunk. A meder többnyire kövekkel borított, nem iszapos, ezért hínárt is csak elvétve látni a vízben.

Támolygó 13 grammos Orclával dobáltam és úgy emlékszem, hogy több mint egy órája dobáltunk rendületlenül, amikor az első tenyeres Smallmouth Bass ráragadt a hármashorogra.

Később jött 2 csuka is, az egyik ebből a kis öbölből. 2 méteres víz, vízben álló nádas. Ez a a kis öböl pont úgy nézett ki, mint a Mátra tavon egy kis öböl, ahol évekkel ezelőtt láttam egy rókát, ami a vízből ivott és egészen sokág hagyta, hogy jól megnézzük. Itt nem róka volt, hanem egy szép gém és ő is jól bevárt minket.

20190623_09441520190623_095700

Sajnos a csónak forgalom 11 óra körül nagyon megélénkült. Néztük is Tamással, hogy mi a franc van, hiszen azt olvastuk, hogy nem lehet vízisielni meg ilyesmi. Aztán megint elolvastam a szabályokat, és csak a jet-ski-t tiltják, a fánkozást és wakeboardot nem. El kellett volna olvasni rendesen a szabályokat…

Ezt benéztük, tisztára úgy éreztem magam, mint nyáron a Tisza tavon, ahol alig lehet meglenni a motorcsónakoktól.

Már majdnem dél volt, amikor beláttam, hogy a halak valószínűleg behúzódtak a mélyebb vízbe. Ez vagy az erős nap, vagy a hullámok miatt történt, de egy ideje a part fele dobálva már nem volt kapásunk. Ezért úgy döntöttük, hogy átmegyünk a másik oldalra, aztán a túloldalon visszaindulunk a kikötő irányába. Ontarióban lehet trollingozni, úgyhogy szép lassan csorogtunk a másik oldalra, közben egy Rapala JSR 7-est vontattam. Kb 5 perc múlva eldurrantotta valami a vontatott csalit. Ő volt, egy darabosabb Smallmouth Bass.

Jól meg is lepődtem, nem fogtam még soha vontatott csalival halat, ez ugyanis Mo-on nem engedélyezett módszer.

20190623_120019

Hohó, akkor megvan a megoldás, mélyebben kell horgászni. Most a parttól távolabb csorogtunk, nem vontattam, azt nem szeretem igazán. Próbáltam a csalit lent tartani és volt pár kapás, meg jöttek a halak is. Kisebb csuka, Rock Bass, Smallmouth Bass, szépen sorban. Tamás is fogott sügereket, az ő képét nem teszem ki. Személyiségi jogok…

Végül összeraktam a keményebb botom, dobáltam Sebille Spin Shaddel, erre talán egy hal jött és aztán 66 mm-es Flatt Shaddel. Direkt nagyobb csalival, hátha nagyobb hal jön. És így is lett, jött sügér és egy szép csuka, nagyobb, mint amik az Island Lake-en lehet fogni. Nagyobb tó, nagyobb halak.

Fotó nem készült, szegény csuka mélyre nyelt, nem lehetett megmenteni.

Összességében fogtunk egy tucat halat, az állandó hajóforgalom nagyon zavaró volt, legközelebb majd akkor megyünk, ha már hűvösebb van és nem csapatnak vízisielők.

20190623_143622

Vicces, de több olyan horgászt is láttunk, akik benzin motorral vontattak. Nekem még elektromossal sem tetszik ez a módszer. A benzines meg büdös és hangos…

20190623_124912

20190623_07562620190623_075630

Amikor árulják alattunk a házat..

Mikor tavaly nyáron Waterlooba költöztünk, elég korán elkezdtük a lakáskeresést. Emlékszem, hogy Ritával – aki ingatlanos, és a torontói magyar baráti körünk tagja – már április végén elkezdtünk az online keresést. Akkor még nem sok augusztustól kiadó házat találtunk a piacon. Májusban már kicsivel több volt, és ide is utaztunk egy napra hogy megnézzünk 5 ingatlant, de nem találtunk megfelelőt. Pedig nem volt nagyon sok kritérium: fontos volt hogy melyik iskolához tartozik területileg; dupla garázst szerettünk volna; és nem vizes-penészes falakat. Ja és mosogatógépet. Itt Ontarioban ugyanis a bérelt lakásokhoz gépesített konyhát adnak, és mosoda is mindig van vagy a lakásban, vagy közösen használható mosó-szárítógép a ház több lakásához. A Torontoban töltött évünk után visszavágytunk egy családi házba, elegünk volt pl a közös mosodából, ahol simán előfordulnak ilyenek <link a bedbugos cikkhez> és szerettünk volna egy saját kis kertet is. A torontoi bérelt lakásunkban kaptunk ígéretet mosogatógépre, mielőtt kibéreltük. Amint aláírtuk a szerződést, az üzemeltető cég munkatársa már nem emlékezett erre. Minden egyéb karbantartás is elég lassan ment, pl mire kaptunk szúnyoghálót a hálónk ablakára, már régen megfagytak a szúnyogok ;-).

Friss kezdetre vágytunk, és gondoltuk, itt “vidéken” inkább házakban laknak az emberek, ami ráadásul nem tűnt drágábbnak, mint Torontoban bérelni egy lakást.

Visszatérve a szűk kínálatra, június elején felmondtuk a torontoi lakásunk bérleti szerződését (60 nap felmondási idő van általában) és elkezdtünk pánikolni, hogy nem lesz hol laknunk. Na jó, nem ez volt a legdurvább, de hogy pl Márknak be kellene fizetni valami tábort augusztusra, és azt sem tudjuk, a város melyik részén lakunk. Torontoból ez olyan nagy problémának tűnt :D. Akkor még nem tudtuk, Waterloon belül bárhova el lehet jutni 12 percen belül.

Rita rendszeresen küldte a realtor oldalon megjelent hirdetéseket, és én is nézegettem más fórumokon, pl a kijijin, facebookon. Találtam is egy házat kijijin, azonnal írtam a tulajnak. Mivel nem volt több ház a megnézendő listán, Ákos ugrott be munka után. Több érdeklődővel együtt nézte körbe a házat, és kapott a tulajtól néhány keresztkérdést: hol dolgozik, és a felesége (van-e jövedelmünk), milyen hosszú távra tervezzük a bérlést, hányan költöznénk be, hajlandó-e rendben tartani a kertet és letakarítani a havat télen. Ákos jól válaszolgatott, és neki is tetszett a ház. Majd a tulajdonos átküldte az eléggé egyoldalú bérleti szerződést, amiben volt néhány törvényellenes kérés is – például kauciót is kért az első-utolsó havi bérleti díjon felül. Emiatt nem izgultunk, mert Ákos kikutatta hogy ha alá is írjuk, beköltözés után kérhetjük hogy kössük meg inkább az <Ontario bérleti szerződést>.

Visszagondolva, néhány napig komolyan izgultunk, minket választ-e. Igent mondott, és mi meg örültünk, végre újra házban lakunk majd, kertészkedhetünk, stb.

Örültünk, egészen kb novemberig. Egy novemberi napon Ákos otthonról dolgozott, amikor becsöngetett egy ingatlanügynök azzal hogy úgy látta egy hirdetési oldalon, eladó a ház. Azonnal ment egy email a tulajnak, mi lehet az oka? Jaaaj ne izguljunk, csak kint maradt el weboldalon tavalyról, 9 hónapra volt kifizetve a hirdetés.

De januárban megismétlődött a dolog. Akkor már konkrétan azzal csengetett az ingatlanos, kirakná a tábláját. Ide ugyan nem, mondta az én uram, és közben már fogalmazta a következő levelet. A házinénivel ugyanis inkább írásban lehet kommunikálni, szóban nem valami jó az angolja. A mandarint meg nem beszéljük jól (még?). Ekkor már elismerte, valóban vevőt keres a házra.

Mit tehet ilyenkor a bérlő? Hát, egyrészt, felkészül arra, az egy éves szerződés lejártával el kell hagynia az ingatlant. Másrészt, megpróbál egyezkedni a megtekintési időpontokról a tulajdonossal. A jog nem áll mellettünk ebben a kérdésben: a tulajdonosnak és megbízott ügynökének, sőt egyeztetés alapján bármely ingatlanügynöknek joga van kulccsal – amit egy kis számzáras dobozban felszerelnek a bejárati ajtó kilincsére – napközben bármikor bejönni érdeklődővel a házba, ha adott 24 órával megelőzően értesítést. Az érveink ezek voltak: ha meg tudunk egyezni a megtekintési időpontokról, bemutatható állapotban hagyjuk az ingatlant.

Eleinte ez jól működött, mert Jun (a házinéni) hétköznap ebédidőre időzítette az a kevés érdeklődőt, aki rátalált a purplebrick oldalon. Ez egy ingatlan.com-hoz hasonlító oldal, hirdetési díjat kell fizetni, nem jutalékot, ami egy több százezres ingatlan esetében jelentős megtakarítás lehet az eladónak. Viszont aki venni akar, általában ügynököt fogad, mert így számára ingyenesen kap kiszolgálást (a jutalékot itt is az eladó fizeti). Az első eladási ár a piachoz és a ház állapotához képest elég magasra sikerült, ezért aztán nem tolongtak a vevőjelöltek. Az állapota az elmúlt években romolhatott le, amióta bérlők lakják. Ki kellene cserélni a tetőt (nem a szerkezetet, csak a zsindelyeket), volt 2 beázás amit nem javítottak meg szépen, a konyha kezd széthullni és a ház méretéhez képest elég kicsi is. A terasz fa deszkáit és szerkezetét évek óta nem festették, és mivel fából van, lehet hogy ezt csak csere oldja meg. A basement csak épphogy használható állapotúra van kialakítva, öreg és nem túl divatos lambériával, vékony szőnyegpadlóval, a beosztása sem igazán jó. A kandallót mi nem mertük begyújtani, a kéményt és gázt már régebben ellenőrizhették. Az utolsó igazi gazdája az előző tulaj lehetett, aki a garázsban látható falfeliratok alapján maga is itt nőtt fel, vagy 8 gyermeke volt – itt rajzolták fel, melyik csemete milyen magas. A 9. felirat Márké ;-).

Valamikor március végén viszont megnőtt az érdeklődők száma, ahogy az ingatlanügynök listázta a házat (az MLS-ben, ami az ügynökök számára elérhető közös rendszer). Innen kezdődött a kényelmetlenség. Már nem volt elég az ebédidő. Mikor az ügynök felvetette, hogy adjunk meg állandó, legalább 3 óra időtartamú megtekintési időpontokat, először húzódóztunk. Hogyan tudnánk olyan pl hétvégi 3 órás intervallumot megadni, amikor biztosan nem leszünk otthon? Szeretünk kirándulni, de eshet az eső vagy akkoriban még a hó is. Lehet nagyon hideg. Az egyetlen stabil pont a hétvégéinkben Márk úszásedzése volt, szombatonként 11-11:30 között. Odautazás, átöltözés, fél óra edzés, átöltözés – ez másfél óra. És a gyerek úszás után farkaséhes, ezért egyikünk eközben intézte a heti bevásárlást és ebéd főzést. Menjünk minden hétvégén étterembe ebédelni? Kicsit úri hóbortnak tűnt ez, a költségekről nem is beszélve. A hétköznap egy kicsivel könnyebbnek tűnt, szerdánként egyikünk sem szokott otthonról dolgozni. Megbeszéltem az ügynökkel, szerdán 9-17 között lehet jönni. Ok, mondja, és a hétvége? Végül abban állapodtunk meg, minden hétfőn elküldöm neki a következő hétvégére vonatkozó időpontot, és ez egész jól be is vált.

Néhány dologra azért figyelni kellett az időpontok egyeztetésekor. Az első szerdai nap után rájöttünk, nem minden ügynöknek alap, hogy pl lekapcsolja maga után a lámpákat. Vagy hogy bezárja a teraszra vezető / garázs és a lakás közötti ajtót. Mi meg még nem vagyunk annyira kanadaiak, hogy ne zárjuk be :D. A teraszhoz például simán be lehet jutni az utcáról, mert az egyik kertkapunk nem zárható. Az égve maradt lámpák után meg mi fizetjük a villanyszámlát. Szóval ha egy 3 napos hétvégére elutaztunk, az utolsó napra tettük az időpontot. Vagy egy alkalommal ünnepnapra esett volna, ezért nem volt megfelelő – megegyeztem az ügynökkel, ő maga gondoskodik a lámpákról és a zárakról. Rendes volt, elvállalta.

A másik fontos tanulás az volt, nem érdemes aláírni erről az időpont-megállapodásról semmit az ingatlanossal. Az aláírás után nem utasíthattuk volna vissza a bemutatást az egyezség szerinti időpontokban. Pedig nálunk előfordult, hogy egy szerdai napon Márk éppen lázas-hányós betegséggel küzdött. Bár nem gondolom, hogy ezt bárki látni szeretné, vagy elkapni, mégis nyugodtabb voltam hogy le tudtam mondani. Olyan is volt, amikor én maradtam itthon dolgozni aznap mégis. Akkor már nem zavartattam magam – el sem mentem itthonról, köszöntem és dolgoztam tovább. Arra azért figyeltem, ne legyen megbeszélésem, mert néha elég érzékeny témákról beszélgetünk, és ki tudja, kit ismer az ingatlanos, vagy a vevőjelölt. Kicsi ez a város.A harmadik pedig, hogy az ingatlanos azért feszegeti a határokat. A megállapodás ellenére többször is keresett egyéni kérésekkel – lehetne-e hétköznap 7 órakor megnézni? Mert semmilyen más időpont nem felel meg az érdeklődőnek. Sajnos nem, mondtuk, mi akkor éppen gyereket fürdetünk. Később is jó. Kizárt, akkor meg mesélünk és alszik. Jaj, nem baj ha azt az 1 szobát ahol alszik nem tudják megnézni. Neeeeem. Volt egy meglepetés érdeklődő is. Hétvége volt, és épp ahogy álltam fel a kocsibeállóra, látom hogy egy pasi száll ki a ház előtt leparkolt kocsiból. Először eszembe sem jutott hogy hozzánk jöhet, becsuktam a garázst. Kicsit később láttam az ablakból, még mindig nézelődik és vadul telefonál. Aztán csengettek. Ajtót nyitok, ott áll a házinéni. Igen? Van itt egy érdeklődő, megnézhetné most a házat? Nem emlékszem a 24 órával korábbi értesítésre, mondom. Hát úgy volt hogy találkoznak és hoz a pasi papírokat, de ha már itt van.. Torontoból jött, és legyek már olyan kedves. Mondom, tök kupi van, ma nem számítottunk erre. Áá nem azt nézi, csak a házat. Mondom hogy nem értek egyet, de Torontora tekintettel. Jön a pasi, csak egy kérése van. Igen. Hát ő itt dolgozik a városban és minden nap jár ide (tessék??), de a felesége, neki megspórolhatnék 4 óra autózást, ha esetleg VIDEÓZHATNA amikor körbenéz. Abszolút nem járulok hozzá. Akkor egy videóhívás esetleg? És már nyomkodja is a telefont. Anyád, mondom magyarul, ő meg már vált is át oroszra és magyaráz az asszonynak. Mikor később írtam a házi néninek h “no more surprise visits” az a válasz “ez nekem is meglepetés volt”; ja, véletlenül pont erre a címre beszélte meg a találkozót. Egyébként ezen a ponton derült ki, h a tulaj bérlőket keres, nem vevőt. Akik aztán majd ugyanerre a sorsra jutnak jövő tavasszal.

Ez a lakóval együtt mutogatás bevett szokás itt Ontarioban – és én őszintén nem értem, hogy csinálja ezt egy bérlő aki épp kisbabával van otthon? Vagy tartósan beteg? Mikor az mondta az ügynök hogy alá KELL írnunk a megállapodást, közöltem hogy rendben, de előbb a mi ügyvédünk is megnézi, mi ugyanis fizetjük a bérleti díjat és jogunk van a privát szféránkhoz. Ezután többet nem kérdezett róla.

“Mutogatós” napi rutinunk: a szokásosnál szebb beágyazás, konyha és fürdőszobák tisztán és rendben hagyása, értékek elpakolása, előző nap körbeküldtük a robotporszívót és általában fel is mostunk, Márk szobáját összepakolni, száradó ruhákat elpakolni. Mit köszönhetünk ennek? Én soha korábban nem éltem még ilyen rendben :D.

Még nem adták el, de múlt héten befutott a második ajánlat, és megvolt a második “inspection” – amikor egy szakértő végignézi a ház és beépített berendezések állapotát.

Ezt nem jól tudom, eladták. Ennyit a kommunikációról.

Ki az a konzervatív politikus, aki hatalomban tudja tartani Trudeau-t?

Ismeri valaki Andrew Scheer nevét Kanadán kívül? És az a név, hogy Justin Trueau mond valamit? Utóbbi valószínűleg sokak számára ismert.

trudeau_scheer_composite

Trudeau (jobbra) a jelenlegi liberális miniszterelnök, Andrew Scheer pedig a konzervatív ellenjelölt. És egyébként nem Scheer az a konzervatív politikus, aki Trudeau legnagyobb segítője jelenleg, mivel Scheer azon dolgozik, hogy ősszel a konzervatív pár nyerje a választást és ő alakíthasson kormányt.

(A kanadai politkai élet egyébként nem annyira kétpólusú, mint az USA-ban, mivel három nagyobb párt hadakozik egymással és pár kicsi is, de ők ritkán jutnak szóhoz. A harmadik legnagyobb párt a New Democratic Party (NDP), mely mostanában nem is áll olyan rosszul közel 16%-os támogatási aránnyal, de mióta Kanadában választásokat tartanak, azóta vagy a konzveratívok, vagy a liberálisok alapítottak kormányt. Idén sem várható meglepetés ebből a szempontból.)

Rossz hír a liberálisoknak, hogy jelenleg a konzervatívok vezetnek 6%-al, ami egyáltalán nem kis előny. Hogy lehet az, hogy Justin Trudeau a 2015-ben még sztárként ünnepelt friss miniszterelnök most a hivataláért küzd és egyelőre vesztésre áll?

Capture

Trudeau 2015-ben nyert szövetségi választ a liberális párttal, miután Stephen Harper vezette konzervatív kormány 9 éven keresztül irányította az országot. Trudeau jól indult, nagyon jó sajtója volt kezdetben, egy kanadai Obama, aki fiatalos-energikus és 9 év konzervatív kormányzat után jött a változás ígéretével és erre itt is fogékonyak az emberek.

Kanadában élve azonban elég sok embertől hallottam, hogy nem szeretik Trudeau-t, mert fake, sokat beszél, keveset teljesít. És idén jött a SNC-Lavalin ügy, ami röviden annyit tesz, hogy az SNC-Lavalin építőipari cég éveken keresztül megkent egy csomó embert Kanadán kívül, pl Kadafi diktátor fiát és amikor ez kiderült, akkor Trudeau megpróbált nyomást gyakorolni a saját igazságügyi miniszterére, hogy bírósági ügy helyett legyen egy jókora büntetés. Ha ugyanis ügy lenne belőle, akkor an SNC-Lavalin-t kizárnák a kanadai közbeszerzésekből hosszú időre és ezt Trudeau nem akarta, mert több ezer állás került volna veszélybe, főleg Quebec-ben, ahol a liberálisok hagyományosan erősek. Szóval Trudeau személyesen és munkatársain keresztül nyomás alá helyezte női miniszterét és ez itt Kanadában nagyon rosszul néz ki és következményei vannak.

Nem volt tehát Mészáros Lőrinc effektus, nem volt szó a médiában arról, hogy bárki Kanadában is kapott volna egy táska pénzt, de Trudeau sokak szerint etikátlanul viselkedett és ez vezetett oda, hogy februárban a konzervatívok megelőzték a liberálisokat és ha így marad a helyzet őszig, akkor bizony nem Trudeau lesz a miniszterelnök Kanadában.

Eddig a szövetségi sztori, nézzük meg az Ontario képet, mert ez az igazán érdekes részlet.

Alább az Ontario-ban mért számok: a konzervatívok vezetnek, de az előnyük mindössze 3% és ez ennek a számomra ijesztően mosolygó embernek köszönhető.

Ő Doug Ford, aki 2018. óta Ontario miniszterelnöke (nem prime minister, hanem premier, de Ontario tartománynak is van parlamentje, kormánya, tehát ő a tartományi miniszterelnök).

Doug Ford konzervatív és mióta tavaly Ontario-ban elsöpörték a 11 éve kormányzó liberálisokat, mindenféle népszerűtlen dolgot tesz. A konzervatívok az amerikai republikánusokhoz hasonlítanak és a takarékos államban hisznek, ezért szándékukban áll a hagyományos liberális költekezést megszüntetni és az adósságot leépíteni.

Két éve élek Kanadában, egy ideig még nem szavazhatok, úgyhogy nem igazán érdekelt, hogy ki mit csinál, de aztán jött Doug Ford és a takarékosság és más dolgok jegyében egy csomó olyan intézkedést tett, ami hátrányosan érint minket vagy csak simán nem tetszik:

  • Kurtított a liberálisok által bevezetett, fiatalok számára emelt szintű egészségügyi ellátáson.
  • Trumphoz hasonlóan megszüntettek több liberális környezetvédelmi intézkedést.
  • Jelenleg nem sok esély van arra, hogy a Kitchener/Waterloo-Toronto villamosított kétirányú gyorsvasút (ami Európában a legtöbb helyen nem kuriózum, hanem minimum) belátható időn belül elkészüljön. Jelenleg a 100 km-es utat a vonat több mint 2 óra alatt teszi meg, munkába bejáráshoz tehát alkalmatlan, marad tehát a szintén 2 órás vezetés az életveszélyes 401-es autópályán. A beruházás költséges és a konzervatívok inkább a költségmegtakarításban érintettek, tehát hiába beszélnek róla, fogadkoznak, én nem hiszek abban, hogy 5 éven belül látunk ebből valamit.
  • Őrült módon dörgölőznek az USA Trumpi feléhez, valamint visszaállították a régi szexuális nevelési tananyagot, amit még a liberálisok előtt tanítottak Ontarióban. Nem igazán számít a mai világban, mert a gyerkekek nincsenek elvágva az információtól amúgy sem, de ez inkább arra jó, hogy lássuk, hogy a tartomány vezetése erősen a konzervatív-republikánus irányba nyomul.

A lista nem ér véget ezzel, de már csak egy elem a végére, amin inkább mosolyogni lehet és azt látni, hogy mennyire populista Doug Ford valójában. Tavaly meghirdette, hogy legyen újra egy dollár a sör. Ez persze csak a 3 decis dobozra vonatkozik, de a sima kisdobozos lágerek jelenleg 1,5-2 dollárba kerülnek, volt tehát nagy fotózkodás az italboltban Doug Forddal.

Én is arra jártam párszor akkoriban, de nyomát sem láttam a dolláros sörnek. Ha volt is valami, akkor azt hamar eladták. Később olvastam, hogy Ford kezdeményezéséhez mindössze 3 sörfőzde csatlakozott. Pl ők:

Screen-Shot-2019-02-13-at-4.43.10-PM-e1550101418523-171x300

Azt hiszed viccelek? Üveges verzió:

8c8a72fc9ae926cbb745c16e882020457601d4b5.jpg_1200x630

Engem nem az érdekel, hogy a sör amit iszom 1 vagy 2 dollár, hanem az, hogy tényleg ezzel kell egy olyan embernek foglalkoznia aki 14 millió lakosért felel Ontarióban?

Idén Doug Ford újra felült a megtakarítási expressz-re és elkezdte az Ontarió-i iskolai költségvetést megkurtítani, rögtön zúgolódtak a tanárok, hogy ennek rossz vége lesz. Aztán jöttek a könyvtárak és belengették, hogy 30%-os költség csökkentést hajtanak végre, ismét jött a rossz sajtó. (mert azt itt szabad, bár nyilván mindkét oldalnak megvan a maga csatornája)

Andrew Scheer pedig fogta a fejét, mert Quebec-ben még mindig a liberálisok vezetnek elég jelentősen, Ontario pedig túl nagy ahhoz, hogy elveszítsék. És ekkor leszóltak Doug Fordnak, hogy választási évben ilyet nem kéne csinálnia, mert ezekből az intézkedésekből mindenki láthatja Kanadában, hogy mi várható szövetségi szinten, ha a konzervatívok nyernek és az rossz reklám. A költségtakarékosság ugyanis ott van Andrew Scheer programjában, csak éppen a részleteket nem lehet tudni.

Szóval Ontarió nyert egy kis időt, de ahogy vége a választásnak Doug Ford újra beindul és lesz még kb 3 éve tovább karcsúsítani a tartományi juttatásokat.

Ezek után fogalmam sincs, hogy kinek szurkoljak. Trudeau playboy miniszterelnöknek, vagy a sótlan Scheer-nek. Hát majd meglátjuk mi lesz ebben az utolsó félévben, ha történik valami érdekes, akkor majd írok róla.

Mi legközelebb/először a 2022-es tartományi választáson szavazunk majd. Addig a partvonalról figyeljûk a küzdelmet.