Második, akarom mondani harmadik költözés

Ezen a hétvégén költöztünk át a mostantól legalább 1 évig ‘végleges’ lakásunkba. Vártuk már ezt a napot, mert végre lesz egy hely, amit magunkénak érezhetünk. Üröm is vegyül az örömbe, mert az Indian Road környékét nehéz szívvel hagytuk el. A lakás és a környék azért nőtt a szívünkhöz, mert akármerre indultunk gyalog, 5 perc alatt klassz helyre érkeztünk: az Ontario tó partjára, a High Parkba, vagy a Roncesvalles-re, ahol cuki kis boltok, éttermek és kelet-európai hangulat fogadott minket.

No de hogy az új lakásunk szépségeiről is írjak: tágas szobák, normális belmagasság, gyönyörű és csendes környék, 10 perc sétával vagy 5 perc villamosozással elérhető metró.

A költözést eredetileg egy rövid átpakolásnak gondoltuk, de végül a vasárnap egész napunk ráment.

Szombaton ugyanis kihasználtuk a tó közelségét és a jó időt a tóparti Gus Ryde medence felé indultunk, és kb 40 percet áztunk is benne, mielőtt Márknak teljesen lila lett a szája. Mivel a napocska nem sütött elég melegen, a zuhanyzóban állítottuk helyre a hőháztartását, vagyis minek beszélek többes számban? Ezt Ákos csinálta a férfi öltözőben, ahol a fiúk fürödtek és öltöztek. Elfáradva és éhesen mentünk haza, szerencsére az ebédet már előkészítettük szombat reggel.

Ebéd után Márk aludt egy órácskát, utána elszaladtunk átvenni egy konyhai “szigetet”, amit  elsősorban a mikró tárolására néztem ki. Azóta kiderült, hogy szép és sokoldalú darab, tárolónak is kiváló, kerekeken gurul, és sikerült lealkudnom 75 CAD-ra az árát. A hölgy, aki a Kijijin árulta a szekrényt, éppen költözésben volt, és más eladó darabjai is voltak. A kanapét nem vállaltuk be, de kiválasztottunk még egy 42″-os Panasonic tévét, amihez kaptunk egy Apple box-ot és egy HDMI kábelt is 100 CAD-ért. Az apple box a smart TV funkciókat helyettesíti, mert ez a tévé még nem a smart családból való, így viszont lehet vele Youtube-ot vagy más internetes oldalakat is nézegetni.

A szombat délutánunk így el is szaladt, mert nem hagyhattuk mindezt a kocsiban, autózhattunk be a belvárosba az új kéglibe. Sajnos nem tudtunk délutánra kimenni a tópartra, ahogy terveztük ;-(. Viszont a helyére került a tálaló és a TV is.

IMG_9845

És a terveink ellenére vasárnap délelőtt sem az Ontario tó melletti játszótéren bandáztunk Márkkal. Ugyanis amikor szombat délután a tévét cipeltük fel a csajszi lakásában a pincéből, sikerült egy kisízületi tok becsípődést összegyűjtenem deréktájon, így azóta kényszerpihenőn vagyok és a mozgásom alapján simán lassú járműnek lehetne minősíteni. Egyelőre annyira fáj, hogy nem tudok jógával segíteni, csak izomlazítókkal és fekvéssel, de alig várom, hogy végre személyesen is gyakorolhassam a gerincterápiás kurzusokon tanultakat (eddig csak jógás tanítványokon és családtagokon gyakoroltam, már aki hagyta :D).

Vasárnap délelőttre rendelte Ákos a BELL internet szolgáltató embereit, hogy legyen netünk az új helyen is, és ezért ő már reggel 7kor elindult egy kevés cuccal. Mi otthon lassan és kényelmesen (khmmm muszájból) pakolásztunk Márkkal. És szó szerint, ő is pakolt, csak arra kellett figyelnem, hogy egyszerre csak egy lépést mondjak el a teendőiből. Teljesen egyedül csomagolta el a játékait, és az összes cipőt (a mieinket isÖ.

Ákos azzal jött haza, hogy ebédeljünk a Roncin, amit így képzeljetek el:

Úgyhogy ettünk valamit, aztán desszertnek beszereztünk egy kis cheesecaket a lengyel boltból, ezek után már kellett egy kis csendespihenő. Délután 4 körül indultunk át a kis bérleményünkbe teli kocsival. És az “előtte” állapot képei:

Most kedd délután van, és már sokkal otthonosabban néz ki a lakás, de még mindig matracon alszunk, a szekrények felújítás alatt állnak, úgyhogy nem tudtunk teljesen kipakolni. Még nem tökéletes, indulok is a barkácsboltba ;-).

Egy átlagos rohanós nap képekkel

sunnyside pool

Ma gyönyörű napsütés volt, ezért le akartunk menni a Budapest Parkba a wading poolhoz, de már az út túloldaláról láttuk, hogy nincs benne víz. Márk csalódott volt hogy nem fürödhet, ezért visszafordultunk, és én is felkaptam egy fürdőruhát és elsétáltunk a kb 300 m-re lévő strandra ;-). A bejáratnál csak annyit kérdeznek, hogy hány éves a gyemek, és ő kapott egy szép karszalagot. Bemenni INGYENES, csak az öltözőszekrényhez kell egy quarter =25 cent, mert táskát nem lehet kivinni a vízpartra. Kb 45 percet lubickoltunk, aztán Márk szólt, hogy fázik. A víz kellemes volt, de a levegő csak kb 23 fok. Gyorsan megszárítkoztunk és hazaindultunk a napsütésben.

Mire sétáltunk hazafelé, már a wading pool is megtelt, és ott ült a 2 fiatal középiskolás önkéntes felügyelő. A frissen töltött (csap)vízbe még a gyerekek sem akartak bemenni, kell egy pár óra mire elviselhető hőmérsékletű lesz ;-).

 

Előrelátó voltam, és már 95%-os volt az ebéd, gyakorlatilag csak melegíteni kellett. Tegnap találtam egy kb 7 literes fazekat, megörültem neki, és délután főztem egy óriás adag brokkolikrémlevest. A felét lefagyasztottam, jó lesz olyan napokra, amikor kevés időnk van. Kb 1 óra volt kiszellőztetni a konyhát, pedig végig ment az elszívó és az ablak is nyitva volt :-(. A főételt pedig ma reggel daraboltam és elősütöttem, hogy csak rá kelljen kapcsolni egy kicsit a sütőt. Baconbe csonagolt csirkemell volt édesburgonyával, és Márk kérésére sajtos tésztával.

Márkot 3 órakor ébresztettem, mert 4-re megbeszéltem egy találkozót egy gyerektáborban. Megnéztük a helyszínt, Márk kipróbálta a játszószobát, és megbeszéltünk minden kérdést, ami felmerült.

Van néhány érdekesség, amit másképp csinálnak, mint mi otthon: például az étkeztetés és a délutáni pihenő. Az alapvetés az, hogy egyikre sincs lehetőség, annak ellenére, hogy 3,5 éves kortól fogadják a gyerekeket. Ha már itt járunk, az óvodában sem (ami itt preschool, azon belül is Junior Kindergarden, és 4 éves kortól lehet igénybe venni ingyenesen a 9-15 közötti programot). Szóval a táborba (is) csomagolni kell a gyerkőcnek egész napra kaját, egészséges és mogyorómentes snackeket, gyümölcsöt és ebédet is, ami általában szendvics. A táboroztató nem teheti a gyerek ebédjét a hűtőbe, és nem is melegítheti meg, és az iskola sem. Ezért hőálló edénybe kérik tenni, amiben egy szendó kibír fél napot a légkondicionált teremben.Gondolom így könnyebb elkerülni a gyerekek fertőződését pl szalmonellával. Mivel szerveztem gyerektábort, nekem ez még érthetetlen, hiszen a fertőzéseket megfelelő higiéniával is el lehet kerülni. És hogy pl a hűtés-melegítés miért tilos? Aki tudja, mesélje el ;-).

Az alvás a másik: ebben a táborban lesz egy 5 fős csoport 3,5 évesekkel, akiket ők elkezdenek leszoktatni a délutáni alvásról. Ebéd után lesz egy kis csendespihenő, ha elalszanak, ok, de kb 45 perc múlva ébresztő, és mennek a parkba.

Ez az intézmény azon kevesek közé tartozik, ahol valóban tanárok foglalkoznak a gyerekekkel, és nem önkéntes gimnazisták. 4 év alatti gyerekeknél ez törvényi követelmény, és ezért nagyon kevés táborban fogadnak Márk-méretű gyerekeket.

Tetszett a hely, de mivel a teljes augusztus hónapot egyben és előre kellene kifizetni, és még azt sem tudom, hol fogunk lakni augusztusban, egyelőre nem jelentkeztünk. Még 1 helyük van, lehet, hogy lecsúszunk, de akkor sem kockáztatnék 4*275 CAD-ot. Ja igen, az is érdekes, hogy rengeteg kedvezményt ad ez a tábor a több hétre befizetőknek, de a 4 év alattiaknak semmit. Még a 4 napos hétre sincs árengedmény, mert az egy fizetett szabadnap, amikor fizetni kell a dolgozóknak (??).

Ahogy itt végeztünk, rohantunk megnézni egy lakást a város másik végén. Szép és tágas volt, kínai tulajdonossal és ingatlanossal, aki akkora akcentussal beszélt, hogy alig értettünk belőle valamit. Készült egy kép is:

img_9649

Ennek a lakásnak az az előnye, hogy tágas, és hagytak benne néhány bútort, így alig kellene valamit vásárolnunk. A zongora is marad ;-). A kontra viszont a magas árán túl a metrótól való távolsága: kb 15p busszal; és játszóteret sem sikerült találni a közelben. Jeleztük az érdeklődésünket, de nem köteleztük el magunkat, lesz jobb.

Az este további 2 apartman várt megnézésrea High Park környékén, a másodikhoz már csak Ákos szaladt el, mert késő is volt, és Márk is elfáradt a sok autózásban. Ma délelőtt viszont Márkkal kettesben folytattuk: 2 lakást néztünk meg, és délután vár ránk még 3, amit az ingatlanosunk szervezett. Most nem keresek többet, ezekből szerintem már tudunk majd választani.