Ezért ne csináltass tetőt projekt záráskor

Ha azt gondolod, hogy Kanadában a “mesterek” mások, mint Mo-on, akkor olvasd el ezt a blog bejegyzést és látni fogod, hogy ebben a témában nincs is akkora különbség a két ország között…

Kezdjük mondjuk év elején, amikor megvettük a házunkat. Alapvetően olyan házat választottunk, amin csak kisebb dolgokat kell felújítani, de azért sejtettük, hogy lesz vele dolgunk, mivel 15 év csak eltelt az építése óta.

Pl a tető 90%-ban alapvetően OK volt, de volt egy laposabb rész, ahol minden télen megáll a hó és jég és ott nagyon gatya volt a helyzet. Ezt a részt a tél előtt meg kellett csinálni, de tekintettel arra, hogy a többi rész pár év múlva csereérett lenne, ezért úgy döntöttünk, hogy a tető teljes keletre eső felét csináltatjuk meg.

Ezért aztán június végén kértem egy ajánlatot egy helyi tetőfedő cégtől. Ezekből egymillió van, mivel a házak 99%-án bitumenes zsindely tető van, amit mondjuk 12-15 évente cserélni kell, attól függően, hogy a tetőt süti-e a nap, fák alatt van vagy sem, és hogy mekkora a dőlésszöge. De ez csak pár évet jelenthet pluszban vagy mínuszban, ezért aztán a házak számát szorozva a 12-15 éves időszakkal elég sok egységnyi időre jutó munka akad, így a tetőfedők nagyon elfoglaltak a május-október közötti időszakban.

Kérésemre az egyik helyi cég megbízottja hamar kijött, de az írásos ajánlatra várnom kellett minimu két hetet. Kb kétszer írtam e-mailt, hogy mi a franc van már, aztán júliusban elmentünk Mo-ra, de közben e-mailben elrendeztük az ajánlat pontosítását.

Ezért mikor július végén visszaértünk, akkor rögtön jeleztem, hogy minden ok az ajánlattal, akár kezdhetjük is.

Nulla reakció.

Nem volt időm mást tenni, mint írni pár e-mailt, mert a szeptember végi projekt zárás miatt ezer dolgom volt, plusz ugye júliusban bővült a munkaköröm. Erről már írtam korábban ebben a bejegyzésben.

Aztán augusztusban és szeptemberben NAGYON sokat dolgoztam. Ezt úgy kell érteni, hogy reggeltől délutánig intenzíven a normál munkaidőben, majd egy kis családi élet és Márk lefekvése után visszaültem még vagy 2 órát dolgozni. Szinte minden este, csak a péntek-szombaton nem.

Mikor rájöttem, hogy itt az ősz és rohamosan közeleg a tél, és a tetőnk még sehol, akkor dühösen felhívtam a cég vezetőjét és elmondtam, hogy az értékesítője xarik a fejemre. Erre végre akcióba lépett és már csörgött is a telefonom, hogy holnap jönnének. Végül ez nem történt meg miattam, mert ragaszkodtam hozzá, hogy otthon legyek és ennyi idő alatt nem sikerült a programomat áttervezni.

Aztán a következő napon esett az eső, de szeptember közepén az egyik pénteken csak megjelent a brigád és nekiálltak a melónak. Mivel aznap délutánra esőt mondtak, ezért jelezték, hogy az eredeti tervekkel szemben 1 nap helyett 2 napig fog tartani a munka. Oké, egye fene, az időjárást úgy sem én irányítom.

Lebontottak egy jó adag tetőt és kb délután 3-ra befedték ezt a rész. A többi részbe nem kezdtek bele a várható eső miatt és mindenféle jelzés nélkül angolosan távoztak. Erre onnan jöttünk rá, hogy gyanús lett a csend. Rögtön hívtam a kapcsolattartót, hogy akkor szombaton lesz a folytatás, vagy hétfőn. Hétfőt ígérte meg, de hétfőn nem jött senki, pedig Timka direkt ezért maradt home office-ban.

Ment a telefon megint, jött a süket duma, hogy valami vészhelyzethez irányították a csapatot. Persze bla-bla. Ezt ismerem, ez a belekezdek, nehogy elveszítsem az üzletet, aztán abbahagyom, hogy el tudjak vállalni egy másik melót is.

Kedden megjelent egy másik brigád ugyanattól a cégtől, ők is bontottak egy jó darabot, haladtak valamit, de nem végeztek. Ők is angolosan távoztak.

Vártuk őket szerda reggel, de nem jöttek. Dél körül felhívtam a kapcsolattartót, állítólag a brigád vezetőjének family emergency-je volt, de erről nem szólt senkinek. Ez Kanadában az a duma, amit a munkavállaló akkor süt el, amikor nem akar magyarázkodni, hogy miért nem volt kedve dolgozni. Najó, néha van tényleg ilyen helyzet, de azért lényegesen kevesebbszer, mint azt én eddig már hallottam.

Csütörtökön reggel megint semmi, majd valamikor 11-kor megjelentek a jóemberek és nekiállnak a munkának, de késő délután rájöttek, hogy kifogytak az anyagból, úgyhogy nem tudják befejezni a tetőt. Elvonulnak azzal az ígérettel, hogy pénteken jönnek megint.

Én ezen a ponton már feladtam, előző pénteken-hétfőn-kedden-szerdán halálra idegesítettem magam, a munkám meg mint említettem üveg kemény volt, a tetőnk meg fedetlen. Aztán rájöttem, hogy ha nem akarok megőrülni, akkor hagyom az egészet a fenébe, mert vasárnapig úgy sem mondanak esőt, majd befejezik amikor befejezik.

Pénteken erre végül sor került, így szoftver fejlesztési hasonlattal élve a cycle time kerek egy hét volt, a touch-time kb nettó 2,5 nap.

A kapcsolattartó hétfőn hívott fel, hogy akkor ugye kész a munka, kellene fizetni. Ok mondom, de a hétvégéig nem érek rá, majd találkozzunk később és odaadom a csekket. (gonosz kacaj) De mielőtt erre sor került addig legyenek szívesek elvinni a maradék anyagot a garázs elől és a ház mellől.

A találkozó végül ma történt meg, a garázs előtt már nincs cucc, de néhány lemez ott maradt a ház mellett. Állítólag 200 dollár értékű fém, úgyhogy az ígéret szerint tutira elviszik majd.

Mondtam a jóembernek, hogy egy hetet várok, ha jövő héten csütörtökön még itt van, akkor kirakom az út mellé és ráírom, hogy elvihető. (ismét gonosz kacaj)

Ez a kép kb múlt hét közepén készült Márk szobájából. Ekkora a bal oldalt megcsinálták, a jobb oldalt lebontották és úgy hagyták. A cuccok úgy hevernek a tetőn, ahogy előző nap otthagyták. Szerencsére az időjárás megkegyelmezett nekünk, nem volt egy csepp eső sem a héten.

20190917_074537

Most nagyon örülök, hogy nem kezdtünk el komolyan gondolkodni, hogy megvegyük azt a házat, amit korábban béreltünk. Ott kb 100.000 dollár értékű felújítási munka kellett volna (ez a fél tető a töredéke volt annak az összegnek). Ha ezt kellett volna 3 hónapig játszanom különféle mesterekkel, akkor azt hiszem rosszul jártam volna.

Amikor árulják alattunk a házat..

Mikor tavaly nyáron Waterlooba költöztünk, elég korán elkezdtük a lakáskeresést. Emlékszem, hogy Ritával – aki ingatlanos, és a torontói magyar baráti körünk tagja – már április végén elkezdtünk az online keresést. Akkor még nem sok augusztustól kiadó házat találtunk a piacon. Májusban már kicsivel több volt, és ide is utaztunk egy napra hogy megnézzünk 5 ingatlant, de nem találtunk megfelelőt. Pedig nem volt nagyon sok kritérium: fontos volt hogy melyik iskolához tartozik területileg; dupla garázst szerettünk volna; és nem vizes-penészes falakat. Ja és mosogatógépet. Itt Ontarioban ugyanis a bérelt lakásokhoz gépesített konyhát adnak, és mosoda is mindig van vagy a lakásban, vagy közösen használható mosó-szárítógép a ház több lakásához. A Torontoban töltött évünk után visszavágytunk egy családi házba, elegünk volt pl a közös mosodából, ahol simán előfordulnak ilyenek <link a bedbugos cikkhez> és szerettünk volna egy saját kis kertet is. A torontoi bérelt lakásunkban kaptunk ígéretet mosogatógépre, mielőtt kibéreltük. Amint aláírtuk a szerződést, az üzemeltető cég munkatársa már nem emlékezett erre. Minden egyéb karbantartás is elég lassan ment, pl mire kaptunk szúnyoghálót a hálónk ablakára, már régen megfagytak a szúnyogok ;-).

Friss kezdetre vágytunk, és gondoltuk, itt “vidéken” inkább házakban laknak az emberek, ami ráadásul nem tűnt drágábbnak, mint Torontoban bérelni egy lakást.

Visszatérve a szűk kínálatra, június elején felmondtuk a torontoi lakásunk bérleti szerződését (60 nap felmondási idő van általában) és elkezdtünk pánikolni, hogy nem lesz hol laknunk. Na jó, nem ez volt a legdurvább, de hogy pl Márknak be kellene fizetni valami tábort augusztusra, és azt sem tudjuk, a város melyik részén lakunk. Torontoból ez olyan nagy problémának tűnt :D. Akkor még nem tudtuk, Waterloon belül bárhova el lehet jutni 12 percen belül.

Rita rendszeresen küldte a realtor oldalon megjelent hirdetéseket, és én is nézegettem más fórumokon, pl a kijijin, facebookon. Találtam is egy házat kijijin, azonnal írtam a tulajnak. Mivel nem volt több ház a megnézendő listán, Ákos ugrott be munka után. Több érdeklődővel együtt nézte körbe a házat, és kapott a tulajtól néhány keresztkérdést: hol dolgozik, és a felesége (van-e jövedelmünk), milyen hosszú távra tervezzük a bérlést, hányan költöznénk be, hajlandó-e rendben tartani a kertet és letakarítani a havat télen. Ákos jól válaszolgatott, és neki is tetszett a ház. Majd a tulajdonos átküldte az eléggé egyoldalú bérleti szerződést, amiben volt néhány törvényellenes kérés is – például kauciót is kért az első-utolsó havi bérleti díjon felül. Emiatt nem izgultunk, mert Ákos kikutatta hogy ha alá is írjuk, beköltözés után kérhetjük hogy kössük meg inkább az <Ontario bérleti szerződést>.

Visszagondolva, néhány napig komolyan izgultunk, minket választ-e. Igent mondott, és mi meg örültünk, végre újra házban lakunk majd, kertészkedhetünk, stb.

Örültünk, egészen kb novemberig. Egy novemberi napon Ákos otthonról dolgozott, amikor becsöngetett egy ingatlanügynök azzal hogy úgy látta egy hirdetési oldalon, eladó a ház. Azonnal ment egy email a tulajnak, mi lehet az oka? Jaaaj ne izguljunk, csak kint maradt el weboldalon tavalyról, 9 hónapra volt kifizetve a hirdetés.

De januárban megismétlődött a dolog. Akkor már konkrétan azzal csengetett az ingatlanos, kirakná a tábláját. Ide ugyan nem, mondta az én uram, és közben már fogalmazta a következő levelet. A házinénivel ugyanis inkább írásban lehet kommunikálni, szóban nem valami jó az angolja. A mandarint meg nem beszéljük jól (még?). Ekkor már elismerte, valóban vevőt keres a házra.

Mit tehet ilyenkor a bérlő? Hát, egyrészt, felkészül arra, az egy éves szerződés lejártával el kell hagynia az ingatlant. Másrészt, megpróbál egyezkedni a megtekintési időpontokról a tulajdonossal. A jog nem áll mellettünk ebben a kérdésben: a tulajdonosnak és megbízott ügynökének, sőt egyeztetés alapján bármely ingatlanügynöknek joga van kulccsal – amit egy kis számzáras dobozban felszerelnek a bejárati ajtó kilincsére – napközben bármikor bejönni érdeklődővel a házba, ha adott 24 órával megelőzően értesítést. Az érveink ezek voltak: ha meg tudunk egyezni a megtekintési időpontokról, bemutatható állapotban hagyjuk az ingatlant.

Eleinte ez jól működött, mert Jun (a házinéni) hétköznap ebédidőre időzítette az a kevés érdeklődőt, aki rátalált a purplebrick oldalon. Ez egy ingatlan.com-hoz hasonlító oldal, hirdetési díjat kell fizetni, nem jutalékot, ami egy több százezres ingatlan esetében jelentős megtakarítás lehet az eladónak. Viszont aki venni akar, általában ügynököt fogad, mert így számára ingyenesen kap kiszolgálást (a jutalékot itt is az eladó fizeti). Az első eladási ár a piachoz és a ház állapotához képest elég magasra sikerült, ezért aztán nem tolongtak a vevőjelöltek. Az állapota az elmúlt években romolhatott le, amióta bérlők lakják. Ki kellene cserélni a tetőt (nem a szerkezetet, csak a zsindelyeket), volt 2 beázás amit nem javítottak meg szépen, a konyha kezd széthullni és a ház méretéhez képest elég kicsi is. A terasz fa deszkáit és szerkezetét évek óta nem festették, és mivel fából van, lehet hogy ezt csak csere oldja meg. A basement csak épphogy használható állapotúra van kialakítva, öreg és nem túl divatos lambériával, vékony szőnyegpadlóval, a beosztása sem igazán jó. A kandallót mi nem mertük begyújtani, a kéményt és gázt már régebben ellenőrizhették. Az utolsó igazi gazdája az előző tulaj lehetett, aki a garázsban látható falfeliratok alapján maga is itt nőtt fel, vagy 8 gyermeke volt – itt rajzolták fel, melyik csemete milyen magas. A 9. felirat Márké ;-).

Valamikor március végén viszont megnőtt az érdeklődők száma, ahogy az ingatlanügynök listázta a házat (az MLS-ben, ami az ügynökök számára elérhető közös rendszer). Innen kezdődött a kényelmetlenség. Már nem volt elég az ebédidő. Mikor az ügynök felvetette, hogy adjunk meg állandó, legalább 3 óra időtartamú megtekintési időpontokat, először húzódóztunk. Hogyan tudnánk olyan pl hétvégi 3 órás intervallumot megadni, amikor biztosan nem leszünk otthon? Szeretünk kirándulni, de eshet az eső vagy akkoriban még a hó is. Lehet nagyon hideg. Az egyetlen stabil pont a hétvégéinkben Márk úszásedzése volt, szombatonként 11-11:30 között. Odautazás, átöltözés, fél óra edzés, átöltözés – ez másfél óra. És a gyerek úszás után farkaséhes, ezért egyikünk eközben intézte a heti bevásárlást és ebéd főzést. Menjünk minden hétvégén étterembe ebédelni? Kicsit úri hóbortnak tűnt ez, a költségekről nem is beszélve. A hétköznap egy kicsivel könnyebbnek tűnt, szerdánként egyikünk sem szokott otthonról dolgozni. Megbeszéltem az ügynökkel, szerdán 9-17 között lehet jönni. Ok, mondja, és a hétvége? Végül abban állapodtunk meg, minden hétfőn elküldöm neki a következő hétvégére vonatkozó időpontot, és ez egész jól be is vált.

Néhány dologra azért figyelni kellett az időpontok egyeztetésekor. Az első szerdai nap után rájöttünk, nem minden ügynöknek alap, hogy pl lekapcsolja maga után a lámpákat. Vagy hogy bezárja a teraszra vezető / garázs és a lakás közötti ajtót. Mi meg még nem vagyunk annyira kanadaiak, hogy ne zárjuk be :D. A teraszhoz például simán be lehet jutni az utcáról, mert az egyik kertkapunk nem zárható. Az égve maradt lámpák után meg mi fizetjük a villanyszámlát. Szóval ha egy 3 napos hétvégére elutaztunk, az utolsó napra tettük az időpontot. Vagy egy alkalommal ünnepnapra esett volna, ezért nem volt megfelelő – megegyeztem az ügynökkel, ő maga gondoskodik a lámpákról és a zárakról. Rendes volt, elvállalta.

A másik fontos tanulás az volt, nem érdemes aláírni erről az időpont-megállapodásról semmit az ingatlanossal. Az aláírás után nem utasíthattuk volna vissza a bemutatást az egyezség szerinti időpontokban. Pedig nálunk előfordult, hogy egy szerdai napon Márk éppen lázas-hányós betegséggel küzdött. Bár nem gondolom, hogy ezt bárki látni szeretné, vagy elkapni, mégis nyugodtabb voltam hogy le tudtam mondani. Olyan is volt, amikor én maradtam itthon dolgozni aznap mégis. Akkor már nem zavartattam magam – el sem mentem itthonról, köszöntem és dolgoztam tovább. Arra azért figyeltem, ne legyen megbeszélésem, mert néha elég érzékeny témákról beszélgetünk, és ki tudja, kit ismer az ingatlanos, vagy a vevőjelölt. Kicsi ez a város.A harmadik pedig, hogy az ingatlanos azért feszegeti a határokat. A megállapodás ellenére többször is keresett egyéni kérésekkel – lehetne-e hétköznap 7 órakor megnézni? Mert semmilyen más időpont nem felel meg az érdeklődőnek. Sajnos nem, mondtuk, mi akkor éppen gyereket fürdetünk. Később is jó. Kizárt, akkor meg mesélünk és alszik. Jaj, nem baj ha azt az 1 szobát ahol alszik nem tudják megnézni. Neeeeem. Volt egy meglepetés érdeklődő is. Hétvége volt, és épp ahogy álltam fel a kocsibeállóra, látom hogy egy pasi száll ki a ház előtt leparkolt kocsiból. Először eszembe sem jutott hogy hozzánk jöhet, becsuktam a garázst. Kicsit később láttam az ablakból, még mindig nézelődik és vadul telefonál. Aztán csengettek. Ajtót nyitok, ott áll a házinéni. Igen? Van itt egy érdeklődő, megnézhetné most a házat? Nem emlékszem a 24 órával korábbi értesítésre, mondom. Hát úgy volt hogy találkoznak és hoz a pasi papírokat, de ha már itt van.. Torontoból jött, és legyek már olyan kedves. Mondom, tök kupi van, ma nem számítottunk erre. Áá nem azt nézi, csak a házat. Mondom hogy nem értek egyet, de Torontora tekintettel. Jön a pasi, csak egy kérése van. Igen. Hát ő itt dolgozik a városban és minden nap jár ide (tessék??), de a felesége, neki megspórolhatnék 4 óra autózást, ha esetleg VIDEÓZHATNA amikor körbenéz. Abszolút nem járulok hozzá. Akkor egy videóhívás esetleg? És már nyomkodja is a telefont. Anyád, mondom magyarul, ő meg már vált is át oroszra és magyaráz az asszonynak. Mikor később írtam a házi néninek h “no more surprise visits” az a válasz “ez nekem is meglepetés volt”; ja, véletlenül pont erre a címre beszélte meg a találkozót. Egyébként ezen a ponton derült ki, h a tulaj bérlőket keres, nem vevőt. Akik aztán majd ugyanerre a sorsra jutnak jövő tavasszal.

Ez a lakóval együtt mutogatás bevett szokás itt Ontarioban – és én őszintén nem értem, hogy csinálja ezt egy bérlő aki épp kisbabával van otthon? Vagy tartósan beteg? Mikor az mondta az ügynök hogy alá KELL írnunk a megállapodást, közöltem hogy rendben, de előbb a mi ügyvédünk is megnézi, mi ugyanis fizetjük a bérleti díjat és jogunk van a privát szféránkhoz. Ezután többet nem kérdezett róla.

“Mutogatós” napi rutinunk: a szokásosnál szebb beágyazás, konyha és fürdőszobák tisztán és rendben hagyása, értékek elpakolása, előző nap körbeküldtük a robotporszívót és általában fel is mostunk, Márk szobáját összepakolni, száradó ruhákat elpakolni. Mit köszönhetünk ennek? Én soha korábban nem éltem még ilyen rendben :D.

Még nem adták el, de múlt héten befutott a második ajánlat, és megvolt a második “inspection” – amikor egy szakértő végignézi a ház és beépített berendezések állapotát.

Ezt nem jól tudom, eladták. Ennyit a kommunikációról.

Így laknak a kanadaiak – 2. rész

Az első részben már részletesen írtam arról, hogy a kanadai otthonok miben különböznek a magyar házaktól. Nézzük milyen tipikus kanadai megoldások maradtak a második részre.

1. Hálószobák száma

Hasonlóan Magyarországhoz, Dél-Ontarióban is nagyon sokféle méretű ún. “kertes ház” van, de az átlag kertvárosi házban többnyire 3-4 hálószobát lehet találni.

Ennyi szoba bőven elfér, hiszen az átlagos ház jóval nagyobb, mint Magyarországon. Egy 1.800 négyzetlábas ház (kb 180 nm) teljesen átlagosnak (néha egyesek szerint átlag alattinak) minősül, de a 200-240 nm-es házak is elég gyakoriak. (Torontó kicsit más ebben a tekintetben, mert ott nagyobb a népsűrűség, kevesebb a detached house, több a sorház és ennek egy variációja a townhouse. Ráadásul az emelkedő lakbérek miatt egyre több az olyan ház, amit eredetileg egy család lakott, majd később ezeket több kisebb apartmanra osztották, tehát a nagyvárosban folyamatosan csökken az élettér nagysága.)

Passive-Haus-rendering-1

2. Fürdőszobák és kedvencem az “En suit bathroom”

Kanadában nagyobb hangsúlyt fektetnek az otthon komfortjára, mint egy átlagos magyar új építésű ház esetén. Ezért egy kanadai kertvárosi házban 2-3, esetleg 4 fürdőszoba is található. Ezek persze nem mindegyike teljes fürdőszoba, mert néha csak egy WC van a földszinten. (Helyi meghatározás szerint ez a 2 pieces bathroom, azaz WC és mosdótál)

De az emeleten, ahol a hálószobák találhatók gyakran 2 teljes fürdőszoba is található, mely lehet 3 pieces bathroom (kád vagy zuhany+mosdó+WC), esetleg 4 pieces bathroom (zuhany+kád+mosdó+WC).

Személyes kedvencem az ún. “En suit bathroom”, ami egy olyan fürdőszoba ami közvetlenül a master bedroom-ból nyílik, azaz a házigazdáknak egy saját fürdőjük van, ahol senkivel sem futnak össze, ha pl vendégek alszanak a házban.
Nem nehéz visszaemlékeznem, hogy a magyar házunkban volt egy fürdőszobánk és egy külön WC-nk és úgy éreztük, hogy ez micsoda előrelépés a korábbi lakótelepi otthonunkhoz képest. Ehhez képest könnyen hozzá tudtunk szokni ahhoz, hogy a jelenlegi otthonunkban az emelten két teljes fürdőszoba van, amiből az egyik ráadásul en-suit.

3. Family room vs living room

Észak-amerikai sajátosság, hogy egy nagyobb házban két olyan szoba is van, ami kb ugyanazt a célt szolgálja. Magyarországon van “A” nappali szoba, ami a lakás legnagyobb szobája. Itt jön össze a család, itt néznek TV-t, itt fogadják a vendégeket. Rosszabb esetben itt alszanak a szülők, ha nincs elég hálószoba a lakásban.

Ehhez képest Kanadában létezik a family room intézménye, ami nagyjából a magyar nappali szobának felel meg és ezen kívül van az ún living room, ami a nevével ellentétben nem a mindennapi életet szolgálja, hanem ez az ún. “tiszta szoba”, ahol inkább a formálisabb összejöveteleket tartják, tehát a kanadaiak itt ülnek le a vendégekkel. Ez a szoba tehát általában szebben van berendezve, mint a family room, drágább a kanapé, több a díszpárna és más kiegészítő.

A Wikipédia szócikke szerint a határok azért rugalmasak és gyakran elmosódnak a family room és a living room között. Munkatársaktól hallottam, hogy egy normál hétköznapon gyakran az történik, hogy a férj az egyik szobában nézi a hokit vagy kosárlabdát, a feleség meg a másik szobában valami neki tetszőt.

Jelenlegi házunkban is van mindkét szobából egy-egy, de a bejárathoz közelebbi living-room-ot mi nem rendeztük be, hanem azt használjuk dolgozó szobának. Egy kanadai ezt valószínűleg nem értené és csak nézne, hogy mi ez a nagy üres hely a lakás legjobb fekvésű szobájában. Mi azonban nem éreztük úgy, hogy érdemes lenne berendezni még egy nappalit pár ezer dollárért, amikor van egy teljes értékű nappalink a ház másik sarkában.

4. Belmagasság

Észak-Amerikában minden üzlet és minden marketingelhető és kötelezően marketingelendő. Így tesznek az építettők, akik extraként kínálják, hogy egy lakás vagy ház belmagassága az átlagosnál nagyobb.

A 8 lábas (240 cm) szoba belmagasság a megszokott, bár sajnos a high-rise-okban ennél kisebb belmagassággal is egyre gyakrabban lehet találkozni. Először én sem értettem, hogy miért érzem magam úgy egy toronyház lakásában, mintha egy cipősdobozban lennék, de aztán rájöttem, hogy azért, mert a belmagasság szokatlanul alacsony volt. A cél nyilvánvaló hiszen így 20-30 emeletnél 2-3 emelettel többet lehet ugyan annyi betonból kihozni és eladni.

Toronyház belmagasság:

Untitled

Átlagosnál nagyobb belmagasság, szerintem kb 9 láb:

transitional-kitchen

Ha tehát egy eladásra váró házban a belmagasság nagyobb, mint az átlagos 8 láb, azaz mondjuk 9-10 láb, akkor azt biztosan látni fogjuk a hirdetésben és persze az árban is, mert a nagyobb belmagasság miatt a lakás tágasabbnak tűnik és ez egy olyan tulajdonság, amiért itt több pénzt szoktak kérni.

5. Mosókonyha

Mint említettem, ezen a kontinensen hagyományosan praktikus az emberek megközelítése. Hely van bőven a házak többségében, minek tehát a fürdőszobát összekeverni a mosodával… Ezért akárhány kanadai házban jártam eddig, ott minden házban volt egy külön mosókonyha/szoba. Ritkábban az emeleten a hálószobák mellett, többnyire a földszinten egy rosszabb fekvésű sarokban, esetleg lent a pincében.

A rental building persze megint kivétel, mert gyakran ilyen helyen még egy kompakt mosógépnek sincs hely, marad tehát a közös mosoda a ház aljában. A kertváros azonban szerencsére más.

Az is jellemző, hogy ha van mosókonyha, akkor ott elfér egy bálna nagy mosógép és egy szárítógép is, illetve itt van az a mély mosdó is, ahol a felmosó vödröt lehet megtölteni.

Az azért ritka, hogy a mosókonyha ennyire stílusos legyen, mint a következő képen.

BBQBX5u.img

6. Fűtés és légkondi

Mond valamit a magyar háztulajdonosoknak, hogy forced-air vagy más néven central-air típusú fűtés? Nekem sem mondott semmit korábban.

Ez egy nagyon gyakori fűtési megoldás, mondhatni szinte egyeduralkodó. Van egy gázkazán a pincében, ami egy hőcserélőn keresztül felmelegíti a levegőt, majd egy nagy ventillátor befújja a meleg levegőt a légtechnikai járatokba. Mivel a fal nem tömör, hanem többnyire gipszkatron, ezért a falakban simán elvezetik a légcsatornát és minden szobában, mérettől függően van 1 vagy 2 befújó nyílás.

Pozitvumok:

  • Meleg a lakás? Igen.
  • A kazán kipufogója csak simán kivezetésre kerül a lábazaton keresztül (hiszen a pincében van), semmi kéménykedés a teljes házon át. (Mondom, itt nem komplikálják a dolgokat)
  • A légcsatornák egyszerű megoldást kínálnak arra, hogy egy központi légkondit rákötve az egész ház teljesen légkondícionált legyen. Nem kell N+1 split klíma, pláne nem ablak klíma, amit utálok.

Negatívumok:

  • A szobák hőmérsékletét nehéz szabályozni, a befújó nyílás csak nagyon tág határok között képes a beáramló levegő mennyiségét szabályozni. Nálunk pl az emeleten érezhetően hidegebb vannak annak ellenére, hogy lent az összes befúvó nyílás lényegében le van zárva.
  • A légcsatornákat rendszeresen takarítani kell, ami mondjuk félévente 100 dollár költség, plusz ha egyszer bekerül a telefonszámod a körforgásba, akkor rendszeresen szupergáz duct cleaning marketing hívások várhatók. Folyamatosan.
  • A levegő befúvás sajnos hallható zajjal jár.
  • Télen szuperszáraz lesz a lakás levegője, állandóan párologtatni kell.

Joggal kérdezitek, hogy mi a helyzet a radiátoros fűtéssel. Olyan itt csak a régi mondjuk 100-50 év közötti házakban van. Káááár…

Padlófűtés? Haha, az itt nagyon ritka, igazából valami földön túli extraként kezelik a házépítésnél. Hogy miért? Faházba vizes csöveket? Ugye emlékszel amit az előző írásban a csőtörésről mondtam? Errefele ez a legkomolyabb veszély a házakra nézve a tűz után. Fát darabolni, szögelni sokan tudnak. Atombiztos padlófűtést építeni? Nos az több szakértelmet kíván, tehát drága.

7. Azok a tágas kertvárosi utcák

Imádom a tágas kertvárosi utcákat. Kanadában nem jellemző, hogy az emberek a porta minden négyzetméterét körbe kerítsék és ezért a front yard 99%-ban kerítés mentes.

Gyakran máshol sincsen kerítés a telken és az eredmény egy szuper tágas utca, rendezett előkertek, bokrok és virágágyások, melyek tavasztól-őszig gyönyörködtetik a szemet.

Mégis miért alakult ki ez a szokás? Alapvetően a biztonság és a bizalom miatt. Az emberek nem kószálnak más telkén, ha akarnák, akkor a kerítés valószínűleg nem tartaná vissza őket. A gyerekek lehajítják a bringát az út szélén és az ott marad másnapra is.

Még Torontóban is láttam olyat a belvárosban, hogy a condo-ban a földszinti lakások ajtaja mellett ott van az 1.000 dolláros barbecue szett és ez sem nem tűnik el. Ezért is lehet a kanadai kertvárosi utca olyan, mint az amerikai filmekben láthatunk.

Ancaster_suburbs

8. Adó

Adó mindenütt van a világon, de lakóingatlan adó Magyarországon nincsen (egyelőre). Magyarországon is kell adót fizetni a nyaraló után, de Kanadában minden ingatlan után komoly adót kell fizetni, ami az önkormányzat egyik fontos bevétele.

Egy családi ház adója Waterlooban (ON) 5.000-6.000 dollár (!) is lehet évente, ami havonta 400-500 dollár kiadást jelent a családi kasszából. Ezért cserébe az alapvető önkormányzati szolgáltatásokat kapja az ember, mint az utak javítása, hókotrás, oktatás, szemétszállítás, stb.

Kezdetben nem értettem, de az emberek gyakran downsize-olnak, amikor nyugdíjba vonulnak, azaz eladják a nagy családi házat és vesznek egy fele akkora townhouse-t. Hogy miért? Az ingatlan árkülönbsége jó kiegészítés a nyugdíjhoz és a kisebb ház adója fele akkora, mint amit korábban birtokoltak. Jah, hogy 20-30 évig benne éltek korábban? Ok, de ki akarja a nyugdíja jelentős részét adóra költeni? Mondtam, hogy itt praktikusabban gondolkodnak az emberek.

Így laknak a kanadaiak – 1. rész

Másfél év kanadai élet alatt összeállt bennem egy kép a kanadai kertvárosi építészettel és úgy alapvetően az élettel kapcsolatban. Lássuk az én szubjektív szűrőmön keresztül, hogy miben különböznek a kanadai otthonok a magyar házaktól.

1. Ha valami működik, akkor ne javítsd meg!

Ez a mondás igaz egész Észak-Amerikára. Európából nézve az USA és Kanada modernnek és haladónak tűnik, itt élve viszont az látszik, hogy mennyire konzervatív a világ ezen része. Ez a házakra és otthonokon belül is igaz sok mindenre, azaz a házak alaprajzától kezdve a villanykapcsolókig.

Igen, a villanykapcsoló és a mennyezeti ventillátor. Az USA-ban és Kanadában a képeken látható típusokkal lehet találkozni. 40 éve is pont így néztek ki. Vannak persze szép és forma tervezett dolgok Észak-Amerikában, de egy új házat még ma is simán megépítenek úgy, hogy ezeket a kiegészítőket rakják be.

Hogy ezt miért emelem ki? Magyarországon van kb végtelen fajta ház, Kanadában pedig lényegesebb kevesebb eltérés van a házak között, azaz a egyéniség kevesebb, de talán pont ezért a tervezés és a komfort nekem valahogy jobban összeáll. Igaz volt több évtizedük mire ide eljutottak.

2. A családi ház szerkezete fából van

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tudtam persze, hogy Észak-Amerikában főleg így építkeznek, de azt gondoltam, hogy csak van tégla ház is, ha a polgár olyat akar. Aztán rájöttem, hogy vannak tégla házak, de azok 1910-ben épültek.

Kilenc hónapja élünk egy pont ilyen házban és ennyi idő után azt látom, hogy ezek a házak a szerkeztük ellenére funkcionálisan kb olyanok, mint egy európai téglaházak. Ha nem laksz mondjuk tornádó vagy áradás veszélyes helyen, akkor nem sok különbséget fogsz észrevenni benne lakva.

Annyi különbség minden esetre van, hogy a karbantartás sokkal fontosabb, mint egy téglaháznál. Ha bárhol bejut a víz, legyen egy repedés a falon vagy belső ázás, akkor jöhetnek a hangyák és jön a falak mögött a penész amitől itt rettegnek, tehát csökkenti a házad értékét. Ha tehát itt eltörik egy cső, akkor ki kell bontani a gipszkartont és azonnal ki kell szárítani a falat, hogy elkerüld azt, hogy a házad tönkre menjen.

Nem érdemes kamuzni, mert ha eladod a házad és kiderül később, hogy tudtál a dologról, mert előkerül egy számla, levelezés, stb, akkor az új tulajdonosok évek múlva is beperelhetnek és nagyon komolyan ráfázol.

Jah és még valami: mi egy 30 éves házban élünk és azt eléggé utálom, hogy ha valaki megmozdul az emeleten, akkor azt nem túl zavaróan, de a ház másik sarkából is lehet hallani, mert nem olyan “feszes” az egész, mint egy tégla ház beton és béléstest födémmel. Állítólag, ha feltéped a padlószőnyeget és lecsavarozod újra a padlót, akkor csökken a rezonancia, de ez költséges dolog még errefelé is.

3. Ez a tégla nem az a tégla

Egy tégla ház van a képen?

30721163_1

Nem igazán. Ez is egy favázas ház, amit körbefalaztak egy kb 5 centis tégla borítással, ami erősen hasonlít az óhaza, azaz az Egyesült Királyságban látható ténylegesen téglából épült házakra.

Itt a külső borító tégla alatt párazáró fólia van, mostanában többnyire Tyvek-et használnak (igen, ebből van a Szigetes karszalagod is). E mögött van a “fa” OSB lap vagy újabban egy szintetikus műanyag-szerű lap, mögötte kőzetgyapot szigetelés, egy nejlon fólia és azon túl csak a belső gipszkarton.

NA_Tyvek_BE_Install_Window_Thumbnail_690x345

A teljes tégla borítású ház jól néz ki, de van egy még jellemzőbb megoldás, amikor kívülről csak az alsó szint tégla és az emeletet pedig műanyag “lambériával” borítják be. Ezt itt úgy hívják, hogy Vynil Sliding. Ez a borítás sokkal olcsóbb és csak évtizedek múlva kell hozzányúlni újra. Mondjuk szerintem elég gázul néz ki, lásd a következő képen.

pros-cons-vinyl

4. Bitumenes zsindely

A magyar tetőkön cserép van. Pont. Itt a tetőkön zsindely van. Pont.

Na jó, már itt is elkezdték használni a rozsdamentes hullámlemezes megoldást, de mondjuk 1.000 házból 1-en van, mert ez jóval drágább a zsindelynél. Cseréptetőt pedig még nem láttam sehol.

IKO-Armourshake-Asphalt-Roofing-Shingles

A zsindely tető (shingle roof) típustól, dőlészögtől és elhelyezkedéstől függően 15-25-évig bírja és ez pont elég nekik. Ez is jól mutatja az Észak-amerikai hozzáállást.

Azaz minek építsünk házat és tetőt 100 évre, ha úgy is kb 10-20-30 évig fogunk benne lakni. Itt az emberek gyakrabban költöznek, nem ragaszkodnak a tárgyi dolgokhoz annyira, mint a világ más részein és az anyagi megfontolás pedig nagyon fontos. Felesleges tehát valami szépet és jót építeni valaki másnak, aki majd a volt házadban lakik utánad. Az a valaki majd megcsinálja olyannak, amilyennek akarja.

Ha a tulaj a tetőt nem hagyja leromlani, azaz pár évvel korábban cseréli, mint ahogy abszolút szükséges lenne, tehát az alatta lévő fa borítás jó állapotban van, akkor egy ekkora ház tetejét egy tetőfedő brigád 2-3 nap alatt teljesen kicseréli és a ház árához képest nem jelentős a költsége.

Érdemes azonban a tetőt cserét illetően időben lépni ha szükségessé válik, mert ugye emlékszel még mit írtam a beázásról…

5. Pince

Ahány házban jártam eddig, mindenütt volt pince. No nem csak a krumplinak, hanem a legtöbben a pincében kialakítanak plusz hálószobát és fürdőszobát a vendégeknek, ami mondjuk Torontóban simán ki is adnak. Kitchener-Waterlooben ez nem annyira jellemző (még).

A pince a hagyományos helye a recreation-roomnak. A kanadai családok betesznek ide egy nagy kanapét meg óriás TV-t, vagy simán egy moziszobát, vagy szaunát, ping-pont és csocsóasztalt, bárpultot és ha elég nagy a ház, akkor mindezt egyszerre.

A tél hosszú, jó egy ilyen hely, ahol lehet lógni a családdal, gyerekekkel, esetleg barátokkal. Jah és a pincét nem számolják bele a lakás hivatalos alapterületébe, ami e nélkül is jóval nagyobb mint Euróbában. A mi bérelt házunk két szintje kb 180-200 nm, ehhez jön még kb 60 nm pince, de ez egy régi ház és a pince max raktárnak jó jelenlegi állapotában.

760b2e38edaf1b6ac7de0b2e76ca470c

contemporary-basement

Ha egy pincének nagyobb ablakai vannak, esetleg ún. walk-out basement, azaz ki lehet menni a kertbe (mert a telek mondjuk egy domboldalon van), akkor az külön extra és ez a ház árában is érződik.

Ezen túl mindig a pincében van a kazán szoba (furnace room), ahol megtaláljuk a gázkazánt és légtechnikai csatornákat, a gázmelegítésű bojlert, néha a mosókonyha (laundry room) is, meg persze egy csomó pakoló hely, amit jól meg lehet tömni cuccal.

6. Garázs

Amikor Isten a kanadai házat teremtette, akkor mielőtt a 7. napon megpihent, még létrehozta a dupla garázs intézményét. 10 év tető nélküli autóbeállós élet után imádom a dupla garázst. A kocsi hamar felmelegszik reggel és ami igazán fontos, hogy nem kell reggel jeget és havat kaparni az autóról.

Idén volt olyan egybefüggő 6-8 hét télen, amikor minden második nap havazott, szóval bőven elég volt a kocsibeállót a járdát letakarítani. Az autó szép tiszta maradt, ha nem számoljuk a vastag sóréteget az útról.

Persze nem minden kanadai háznak van dupla garázsa, de egy bizonyos méret felett, 200-240 nm környékén már elég valószínű.

Erről már írtam, de attól még, hogy ilyen szép nagy garázsok vannak Kanadában, a szomszédok simán kint parkolnak egész télen a garázs előtt, mert a garászban ott van egy csomó felesleges és kevésbé felesleges cucc és ha akarnak, akkor sem tudnak mind a két autóval beállni.

7. Patio, azaz deck, azaz terasz

A hosszú tél miatt a kanadai emberek alapvetően jobban értékelik a késő-tavasz, nyár és kora-ősz intézményét. Ilyenkor sokat vannak a szabadban, tehát felénk a családi házhoz mindenképpen hozzátartozik a minél nagyobb deck, azaz magyar polgári nevén a terasz, melyek közül 100-ból 99 db fából van. Az egyszerűbbek simán csak étkezéshez és grillezéshez szolgálnak helyszínül, de több helyen láttam már jacuzzi-t, amit itt hot-tub-nak hívnak vagy akár egy kisebb medencét.

2a5ed0c8239c6134d0e826a1b6cef724

fidabohra_img2_edit (2)

A helyiek viccelnek azzal, hogy plusz 10 fokban már indul a patio szezon, de elég sokan vannak akik ezt komolyan is veszik. Ekkor előkerülnek a gáz BBQ szettek és bár nem ülnek ki egy hosszú ebédre, de a húst simán megsütik a hétvégén, de akár este munka után is a vacsorához.

A patio élet annyira komoly dolog, hogy több újság is létezik erről a témáról, igaz ezek az USA és kanadai piacra együtt készülnek, szóval nem csak a kanadai piac tartja el őket.